Andrew Tarvin : A humor ereje a munkában , Hogyan használhatjuk a humort a hatékonyabb kommunikáció, kapcsolatteremtés és vezetés érdekében – könyvösszefoglaló
A könyv nagyon jól szemlélteti, hogy a humor nem kellemes kis extra, nem irodai dekoráció, nem az év végi csapatépítőre tartogatott szórakoztatás és nem is a „vicces emberek” különleges adottsága. A humor munkaeszköz. Olyan készség, amely segít jobban dolgozni, jobban gondolkodni, tisztábban kommunikálni, emberibben kapcsolódni, hatékonyabban vezetni és egészségesebben működni. Nem kell mindenkiből stand-up komikust faragni. Nem kell minden meetinget poénnal kezdeni. Nem kell minden komoly pillanatot elviccelni. A lényeg sokkal gyakorlatibb: a humor a munka egyik hiányzó készsége. Sokan szeretjük, ösztönösen használjuk is néha, mégis túl ritkán nyúlunk hozzá tudatosan ott, ahol a legtöbb időt töltjük. Hiszen az ember életének nagyjából 90 000 óráját munkával tölti. Ha ennyi idő megy el valamire, akkor egyáltalán nem mindegy, milyen állapotban vagyunk közben. Feszülten, unottan, gépiesen és emberi távolságban működünk? Vagy képesek vagyunk figyelmet, örömöt, kapcsolatot és játékosságot vinni a mindennapokba?
A probléma nem csak az, hogy sokan dolgoznak sokat. A gond mélyebb: a modern munkakultúra gyakran gépként kezeli az embert. És egy gépet nem kell motiválni. Nem kell figyelembe venni a hangulatát, a biztonságérzetét, a kapcsolódási igényét vagy azt, hogy éppen mi zajlik benne. Embereknél viszont pontosan ezek a tényezők döntik el, hogy a közös munka működik-e. Lehet valami gyors és takarékos, mégsem eredményes. A humor ezért kerül képbe: visszahozza az emberi működést a munkába. Abban jelenik meg, hogyan írunk egy e-mailt, hogyan indítunk egy meetinget, hogyan reagálunk egy hibára, hogyan adunk visszajelzést, hogyan kezelünk feszültséget és mennyire engedjük meg, hogy a munkahelyen is emberek legyünk.
A humor sajátossági
A humor nem ugyanaz, mint a vicc. A vicc csak az egyik formája. A humor lehet egy mosoly, egy meglepő hasonlat, egy jól időzített kép, egy könnyed megjegyzés, egy abszurd megfigyelés, egy játékos kérdés vagy egy olyan pillanat, amikor valami merev és szorongató hirtelen emberibbé válik. A humor lehet komédia, de nem minden humor komédia. Ez azért fontos, mert sokan ott akadnak el, hogy azt hiszik: vicceket kell gyártaniuk.
A humor három képességből áll. Az első a humorérzék. Ez mutatja meg, mit veszel észre, mi mosolyogtat meg, milyen furcsaságokat, ellentmondásokat vagy játékosságot látsz a világban. Ez mindenkinek van, még annak is, aki azt mondja magáról, hogy nem vicces. A második a humoralkotás képessége. Ez már arról szól, hogyan tudod megosztani másokkal azt, amit te érdekesnek vagy mulatságosnak találsz. Ez tanulható. Fejlődik gyakorlással, improvizációval, figyelemmel és visszajelzésekből. A harmadik a célzott humorhasználat. Itt válik a humor valódi munkaeszközzé. Nem csak nevettetni akarsz. El akarsz érni valamit: figyelmet kelteni, tanítani, feszültséget oldani, kapcsolatot építeni, döntést támogatni, kreativitást indítani vagy elviselhetőbbé tenni egy nehéz feladatot.
Ez a hármas megszünteti a hamis kérdést, hogy „vicces ember vagyok-e”. A jobb kérdés az, hogyan tudom a saját humorérzékemet, a tanulható humoralkotási készségemet és a tudatos céljaimat összehangolni. Aki még kezdő, annak nem kell rögtön saját poénokat írnia. Lehet humor-kurátor is. Használhat egy meglévő képet, videót, történetet, ismert mémes szerkezetet, analógiát vagy könnyed példát, ha az illeszkedik a helyzethez.
A humor hat nagy területet támogat a munka világában: végrehajtás, gondolkodás, kommunikáció, kapcsolódás, vezetés és egészség.
A végrehajtásnál az egyik legfontosabb felismerés, hogy az ötletek önmagukban keveset érnek. A valódi értéket az teremti meg, amikor az ötletből cselekvés lesz. A végrehajtás köti össze a szándékot az eredménnyel. Itt jön be a humor első nagy gyakorlati haszna: segíthet tovább csinálni azt, amit egyébként nehéz, monoton vagy fárasztó lenne végezni. A humor nem feltétlenül változtatja meg a feladatot, de megváltoztathatja a hozzá kapcsolódó élményt. Egy unalmas munka játékosabb keretet kaphat. Egy ismétlődő tevékenységhez lehet kihívást, ritmust, közös játékot vagy apró örömteli elemet kapcsolni. Nem a munkából menekülünk a játékba, hanem játékosságot viszünk abba, amit amúgy is el kell végezni.
A végrehajtásnál a stresszkezelés is kulcstéma. A humor nem azt jelenti, hogy minden stresszt mosollyal kell elviselni és nem is toxikus pozitivitás. Nem azt üzeni, hogy bármi történik, nevess rajta és bírd ki. Hanem amikor olyan a helyzet, hogy a stressz nem kerülhető el, a humor segíthet abban, hogy ne szűküljünk be teljesen. Enyhítheti a belső nyomást, növelheti a megküzdést és megakadályozhatja, hogy a munka kizárólag teherként jelenjen meg.
A gondolkodás területén a humor és a kreativitás szorosan összekapcsolódik. Mindkettő váratlan kapcsolatokat vesz észre. Egy humoros fordulat gyakran azért működik, mert két látszólag távoli dolgot kapcsol össze. A kreatív problémamegoldás is így születik: valaki máshonnan néz rá ugyanarra a helyzetre. Ezért fontos a design thinking világa is. Az innovációhoz nem elég a fegyelmezett elemzés mert kell hozzá játékosság, kísérletezés és bátorság is, hogy ideiglenesen elengedjük a megszokott szabályokat.
A jó gondolkodáshoz kritikus és kreatív működés is kell. A kritikus gondolkodás elemzi a helyzetet, kiszűri a hibákat és döntést hoz. A kreatív gondolkodás új lehetőségeket keres, összekapcsol dolgokat és alternatívákat nyit. A humor azért hasznos, mert megmozgatja az agyat, felrázza a megszokott asszociációkat és segíthet megelőzni a döntési fáradtságot. A kreatív gondolkodáshoz három kapaszkodó különösen szükséges: keress inspirációt magában a problémában, adj magadnak korlátokat, mert a túl sok lehetőség béníthat és tedd fel a kérdést: ha ez igaz, akkor mi más igaz még? Ez az utolsó kérdés nem lezárja a gondolkodást, hanem továbbnyitja.
A kommunikáció nem egyszerűen információátadás. Ha senki nem figyel, ha az üzenet nem érthető, ha nem kapcsolódik a hallgató világához, akkor a kommunikáció formailag megtörtént, de valójában nem működött. A humor itt figyelmet teremt. A humor azért alkalmas erre, mert eltér a várttól. Egy kép, egy hasonlat, egy váratlan fordulat vagy egy könnyed történet képes kiemelni az üzenetet a zajból. A komoly témákat nem kell elviccelni, de a humor segíthet abban, hogy az emberek figyeljenek, értsenek és emlékezzenek. Ez különösen fontos tréningeknél, prezentációknál, belső kommunikációban és vezetői üzeneteknél. Nem a téma súlyát kell csökkenteni, hanem a befogadást kell segíteni.
A kommunikációban három egyszerű szabály ad jó kapaszkodót: legyen egyszerű, legyen releváns és legyen élvezhető. Az élvezhetőség azért kell, mert amit élvezünk, arra szívesebben figyelünk és nagyobb eséllyel emlékszünk.
A kapcsolódás talán a humor legemberibb területe. Az üzlet és a munka végső soron kapcsolatokon keresztül történik. Az emberek azokkal szeretnek együtt dolgozni, akiket ismernek, kedvelnek és akikben bíznak. A humor ebben mikrohidakat épít. Egy közös mosoly, egy jól eltalált megjegyzés vagy egy közös belső játék csökkentheti a távolságot. Nem helyettesíti a bizalmat, de segíthet elindítani vagy erősíteni azt.
A kapcsolatok nem statikusak, hanem vannak szakaszaik: ismeretség, épülés, folytatódás, romlás és lezárulás. Ez azért fontos, mert a humor nem minden szakaszban ugyanúgy működik. Egy friss kapcsolatban óvatosabb, befogadóbb és egyszerűbb humorra van szükség. Egy régóta működő bizalmi kapcsolatban már több belső utalás, játék és személyesség fér el. Itt lép be az érzelmi intelligencia. A jó humor nem azt bizonyítja, hogy milyen szellemes vagyok, hanem figyelembe veszi, kivel vagyok, milyen állapotban van a másik és mi szolgálja a kapcsolatot. A humor empátiát igényel. A rossz humor rombolhat, bánthat, a jó humor a kapcsolatot erősíti.
A vezetésben a humor nem a komolyság ellentéte. Egy vezető hatása nem csak abból áll, mit mond a stratégiai prezentációban, hanem hogyan reagál nyomás alatt, hogyan kezel hibát, mit tesz láthatóvá a csapatban és milyen viselkedést tesz elfogadottá. A kultúrát nem a küldetésnyilatkozat, nem a honlapon felsorolt értékek és nem a PR-szöveg határozza meg, hanem az, ahogyan az emberek dolgoznak, kommunikálnak és viselkednek . Ezért vezetői kérdés a humor. Ha a vezető merev, félelemteli és minden könnyedséget komolytalanságnak bélyegez, akkor ezt tanulja a szervezet. A jó humorú vezető nem bohóckodik, hanem felszabadítja a csapatban lévő figyelmet és energiát.
Milyen humort használjunk munkában?
A humor ugyanakkor kétélű eszköz. Egyesít és megoszt, tanít és gúnyol, vonz és taszít. Nem minden humor működik. A négy humorstílus segít ezt pontosabban látni. Az affiliatív humor kapcsolatteremtő: közös nevetést, közösségi érzést és könnyedséget hoz. Az önmegerősítő humor segít derűsebben viszonyulni a nehézségekhez. Ezek a munkahelyen általában hasznos irányok. Az önleértékelő humor akkor működhet, ha mértékkel használjuk, különösen magasabb státuszban.Ha túl sok, alááshatja a hitelességet, mértékletesen emberibbé tesz. Az agresszív humor másokat céloz, gúnyol vagy lealacsonyít. Munkahelyen ez a legkockázatosabb, mert rövid távon lehet, hogy nevetést vált ki, hosszú távon viszont bizalmat rombol.
Ebből következik a bohóc–bántalmazó–jó humorhasználó különbség. A bohóc mindenből poént csinál, még akkor is, amikor a helyzet mást kívánna. Nála a humor elvonja a figyelmet a célról. A bántalmazó mások rovására használja a humort, majd gyakran azzal védi magát, hogy „csak vicceltem”. A jó humorhasználó egyik sem. Tudja, hogy a humor célhoz kötött eszköz. Nem a saját szereplési vágyát szolgálja és nem másokat tesz céltáblává, hanem a helyzetet teszi működőbbé.
Ennek gyakorlati kerete a szerzői elnevezésével a Humor MAP. A MAP három kérdésből áll: médium, közönség és cél. A médium azt jelenti, hogyan jut el a humor a másikhoz: élőben, írásban, e-mailben, videóban, prezentációban vagy vizuális formában. Ami élőben kedves és természetes, írásban könnyen félreérthető. A közönség azt jelenti, kikhez szólunk. Mit tudnak? Mit várnak? Mi lehet érzékeny számukra? Milyen kapcsolatban vagyunk velük? Ha nekik nem vicces, akkor nem működött. A cél pedig a legfontosabb: miért használom a humort? Figyelmet akarok? Kapcsolatot? Kreativitást? Stresszoldást? Tanulást? Ha nincs cél, a humor könnyen öncélúvá válik. Ha van cél, akkor irányt kap.
Ehhez kapcsolódik a Humor Checklist. Mielőtt humort használunk, érdemes megnézni, illik-e a médiumhoz, a közönséghez és a célhoz. Átmenne-e a nyilvánossági próbán? Vállalnánk-e, ha amit mondunk, nagy nyilvánosság előtt is megjelenne a nevünkkel? Van-e célpontja a humornak és ha igen, megfelelő-e ez a célpont? Részt vesz-e a célpont a játékban vagy kiszolgáltatottabb helyzetben van? Ad-e nekünk energiát ez a humoros megoldás? Ha kényszeredett, ha csak azért tesszük bele, mert „kellene valami vicces”, akkor valószínűleg nem ez a jó út. Fontos különbség van rossz vicc és oda nem illő vicc között. Egy rossz vicc, ha ártalmatlan és helyénvaló, nem teszi tönkre a hitelességet. Az oda nem illő vicc viszont rossz témára épül, rossz célpontot választ vagy rossz időben érkezik.
Két egyszerű módszer szinte bármilyen helyzetben használható: az analógia és az inkongruitás.
Az analógia és a hasonlat a bonyolultat ismerőssé teszi. Egy nehéz folyamat, egy új rendszer, egy elvont stratégiai cél vagy egy száraz szakmai fogalom könnyebben befogadható, ha valami hétköznapi képhez kapcsoljuk. Ilyenkor a humor nem külön poénként működik, hanem hídként: segít megérteni azt, ami elsőre távoli vagy nehéz. Egy jó hasonlat ezért sokszor többet ad egy prezentációban, mint három pontos definíció: képet ad, érzést ad és emlékezetessé teszi az üzenetet.
Az inkongruitás, vagyis a össze nem illés szintén alapvető humorforrás. A humor gyakran abból születik, hogy két olyan dolog kerül egymás mellé, amelyeket elsőre nem kapcsolnánk össze. Egy komoly üzleti téma mellé kerülhet egy meglepő kép, egy szokatlan hasonlat, egy váratlan szófordulat vagy egy logikai csavar. Ettől az emberek kizökkennek az automatikus figyelemből. Ez a kis kizökkenés figyelmet teremt, a figyelem pedig az első feltétele annak, hogy az üzenet valóban célba érjen
A humor végül a siker és boldogság kérdéséhez is kapcsolódik. Sokan úgy gondolkodnak, hogy előbb sikeresnek kell lenni és majd utána lehetünk boldogok. Csakhogy ez fordítva is működik. Aki képes örömöt találni a munkájában, az produktívabb, kreatívabb és kitartóbb lehet. A boldogság nem csak külső körülményeken múlik. Genetikai tényezők, körülmények és személyes reakciók együtt formálják. A lényeg az, hogy van mozgásterünk abban, hogyan reagálunk. Ebben a térben kap szerepet a hála, a boldogabb emberekkel való kapcsolódás és a humor tudatos használata.
A kezdés nem igényel nagy átalakulást. Nem kell holnaptól vicces emberré válni. Először elég azonosítani, hol szeretnénk javítani a munkánkban. Több energiára van szükség? Jobb kommunikációra? Kevesebb stresszre? Erősebb kapcsolatokra? Kreatívabb gondolkodásra? Ezután lehet választani egy apró humorstratégiát. Egy játékosabb meetingindítás. Egy emlékezetesebb prezentációs hasonlat. Egy könnyedebb e-mail. Egy 5 perces ráhangolódás egy nehéz döntés előtt. Aztán jöhet a kipróbálás és a visszanézés: működött? Segített? Illeszkedett a közönséghez, a médiumhoz és a célhoz? Ha igen, lehet tovább használni. Ha nem, lehet finomítani.
A könyv azért inspiráló, mert nem azt ígéri, hogy a humor eltünteti a munka nehézségeit. Inkább azt mutatja meg, hogy sok nehézséghez másként is lehet viszonyulni. A humor nem elvesz a komolyságból, hanem kivesz a merevségből. Nem bohóckodásra hív, hanem emberibb működésre. Ha már ennyi időt töltünk munkával, érdemes megkérdezni: miért töltenénk ezt az időt feleslegesen komoran? Lehetünk profik, felelősségteljesek és eredményesek úgy is, hogy közben merünk mosolyogni.