Az akaraterő erős erő, amely képes megváltoztatni sorsokat, hegyeket megmozgatni és háborúkat megnyerni. Azt tanítják nekünk, hogy ahol van akarat, ott van út. Az imáinkban azt kérjük, hogy “legyen meg a Te akaratod”. A szándék sokkal lappangóbb, ugyanakkor szintén erős és képes hegyeket mozgatni, csak a folyamat lassabb, türelmesebb és organikusabb. A hajlandóság oly módon látja a világot, ahogy van, és ahogyan lehetne. Az akaraterő viszont nem sok perspektívát tartogat: vagy elégedett leszel az általa létrehozott eredménnyel, vagy elégedetlen és frusztrált, ha nem tervszerűen sikerül.
Az akaraterő és a hajlandóság egyaránt lehetőséget nyújt a döntések meghozatalára és a cselekvésre. Az akaraterő előnyös és szükséges olyan helyzetekben, ahol konfliktus merül fel a pillanatnyi vágyak és a hosszú távú célok között. Az akaraterő segít ellenállni a kísértéseknek és elhalasztani az azonnali kielégülést, hogy hosszú távú célokat érjünk el. Magában foglalja a viselkedés tudatos irányítását és az impulzusok megfontoltabb felülbírálását. Az akaraterő önfegyelmet jelent, amely lehetővé teszi a kívánt eredmények elérését. Az akaraterő eredendően énközpontú, még akkor is, ha az eredmény önzetlenül mutatkozik. A hajlandóság pozitívabb és proaktívabb szemléletet tükröz és ez esetben a motiváció és a céltudatosság szorosabb kapcsolatában áll, és önkéntes választásra épül.
Az akaraterő fókuszt és kitartást igényel, és korlátozott energiával rendelkezik. Ha fáradtak, kimerültek vagyunk (pl mert éhesek vagyunk, keveset aludtunk vagy leszívta az energiánkat a stressz) az akaraterőnk gyengül, és nehezebben tudjuk használni, akár el is fogyhat. A hajlandóság fenntarthatóbb és idővel fejlődik.
A szándék önmagában nem egy univerzális gyógyszer. A történelem tele van példákkal arra, hogy egyének és népek hogy fogadtak el ellenőrizetlen dogmákat, politikai eszméket és cselekedtek azok szerint, sokszor nem kevés emberi életet kiontva. Ne fogadjuk el vakon és feltétel nélkül egy elméletet, gondolatot vagy ötletet se anélkül, hogy megnéznénk lehetséges negatív következményeit és hatásait. Vizsgáljuk meg mielőtt hajlandóságot mutatunk iránta, ugyanis így próbáljuk ki a cigarettát, a drogokat de ezáltal pusztítottak a nacionalista, rasszista, antiszemita politikai eszmék is.
Három út vezet a hosszú távon fenntartható változáshoz, sikerhez:
1, Cél. A Miértünk, a hajlandóság bölcsője
A célhoz való kapcsolódás inspirál minket a mindennapi tevékenységeink során, hogy hozzájáruljunk valami nagyobbhoz – legyen az a családunk, a közösségünk vagy a világ egésze. A cél segít tudatosabban és teljesebben dönteni, mivel meghatározza, mi a valóban fontos számunkra, és ennek megfelelően cselekszünk. Ehhez fel kell fedeznünk értékeinket, azokat az elveket, amelyek alapján éltünk. Vissza kell emlékeznünk azokra a pillanatokra, amikor a legteljesebbnek, legelégedettebbnek és legbüszkébbnek éreztük magunkat és meg kell határoznunk, milyen értékek vagy elvek voltak jelen ezekben a pillanatokban. Meg kell vizsgálnunk, mi motivál bennünket, és milyen hatást szeretnénk gyakorolni a világra. Vizsgáljuk meg azokat a helyzeteket, amelyekben konfliktust vagy kellemetlenséget érzünk. Fel kell fedeznünk a család, a kultúra vagy a közösség által ránk gyakorolt hatást. Mely értékek hatnak még mindig ránk és melyeket kellene újragondolni? Miután megvizsgáltuk az értékeinket, a következő lépés, hogy megtaláljuk, hogyan tudjuk értékeinket, szándékainkat és cselekedeteinket összehangolni a célunkkal és a Miértünkkel.
2, Az értékalapú cél erősítése:
A célt kisebb, megvalósítható lépésekre bontjuk, amelyeket napi, heti vagy havi szinten megvalósíthatunk. Rendszeresen értékeljük cselekedeteinket és döntéseinket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy azok összhangban vannak a célunkkal és az értékeinkkel. Tegyük fel ezt a kérdést magunknak (akár naponta többször is) “Amit éppen most csinálok, segít elérni a célomat?” Engedjük, hogy a cél motiváljon és inspiráljon minket. Vizualizáljuk, hogyan hat majd az életünkre és mások életére a cél elérése, és használjuk ezt a víziót arra, hogy fókuszáltak és energikusak maradjunk. Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akik osztoznak a célunkban, vagy akik támogatják a célunk elérését. Csatlakozzunk olyan csoportokhoz vagy közösségekhez, amelyek tükrözik a célunkat, és találjunk olyan mentorokat vagy példaképeket, akik megtestesítik értékeinket és elveinket.
3, Kötelezd el magad
Tegyük meg az első lépést. A döntés cselekvést szül, ami elválasztja a készséges szándékot a készség állapotától. A cselekvés pedig lendületet ad, ebből tud majd a hajlandóság táplálkozni. Ha például az a célunk, hogy íróként kifejezzük magunkat és megosszuk gondolatainkat a világgal, akkor el kell határoznunk, hogy hajlandók vagyunk írni, majd ezt a hajlandóságot tettekkel kell követnünk. Bármilyen tett: dolgozd ki a karaktereket, jegyezd fel az előző napi gondolataidat, stb. Ha célunk az egészséges életmód követése vagy a fogyás, akkor hajlandónak kell lennünk változtatni az étrendünkön, és ezután cselekednünk kell – még ha csak kis, kezdeti lépéseket is teszünk. Igyunk vizet cukros italok helyett, hagyjuk abba az esti nassolást. Kezdjük kis lépésekkel, és engedjük, hogy a lendület fokozatosan növekedjen. Ahogy sikereket érünk el a megvalósítható cél irányába, magabiztosabbak leszünk a következő lépések megvalósításában. Növeljük az edzések számát. Teljesen hagyjuk el a finomított cukrokat. Egy kihagyott nap az edzőteremben egy szempillantás alatt egy hétre változik. Kezdjük újra. Tudat alatt a cukor visszakerült az étlapra. Kezdjük újra. Ne mérgelődjünk, hogy kimaradt, elfelejtetettük, stb , hanem örüljünk neki, hogy észrevettük a kimaradást és kezdjük újra. A hajlandóság arra ösztönöz, hogy elfogadjuk hibáinkat, és legyen bátorságunk újrakezdeni. Ünnepeljünk meg minden mérföldkövet az úton a cél felé. Az ünneplés kifejezi a teljesítmény elismerését, legyen az személyes vagy közösségi. Az ünneplés erősíti az elégedettséget, amit az akaraterő sosem tud elérni. Az elégedettség építi az alapot egy tartósabb, hitelesebb és fenntarthatóbb átalakulásnak a rejtett lehetőségek irányába.
Megjegyzések:
- Ne ess bele az akaraterő csapdájába. Azt jelenti, hogy azok, akik ha van egy tervük, céljuk, amit szeretnének megvalósítani és valamiért nem sikerül, vagy nem 100%-san sikerül, akkor magukat ostorozzák, mondván, hogy “tessék, nincs elég akaraterőm”, “még ezt sem tudom megcsinálni, mekkora lúzer vagyok”. És ez kihat az önbecsüléskre, a jövőben hasonló dologgal való próbálkozásra.
- A sikeres és sikeretelen embereknek ugyanazt akarják: boldogságot, szerető családot, szuper állást, megfelelő kikapcsolódást, stb. Egyik eléri, másik nem. A különbség a szándékban és a kialakított szokásokban keresendő. Sokszor hallani, hogy a szokásaink rabjai vagyunk. Ehhez jön még hozzá, hogy milyen szándék vezérel. DE!! Mi határozzuk meg milyen szokások szerint élünk és azt is, milyen szándékot táplálunk. Tudj meg többet a szándék és a szokás erejéről a linkekre kattintva.
- Akkor tudom kontrollálni a viselkedésemet, ha azokat a dolgokat tudom kontrollálni, amik engem kontrollálnak.
Forrás: medium.com