Daniel Goleman: Az Érzelmi intelligencia, könyvösszefoglaló
Az érzelmi intelligencia fejlesztése kiemelkedően fontos a belső harmónia, a kapcsolatok építése és a szakmai siker szempontjából. Segít megérteni és irányítani saját érzelmeinket, empatikusan kapcsolódni másokhoz, valamint tudatos és kiegyensúlyozott döntéseket hozni. Ezzel hozzájárul a boldogabb, teljesebb élethez és a hatékonyabb problémamegoldáshoz.
Az intelligenciát sokáig csak az akadémiai intelligenciával (IQ) mérték, de az utóbbi években egyre világosabbá vált, hogy a valódi intelligencia sokkal komplexebbés az IQ csupán egy apró szerepet játszik abban, hogy mennyire boldogulsz az életben. Az érzelmi intelligencia legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint az IQ.Az érzelmek gyakran felülírják az értelmet és ez evolúciós okokra vezethető vissza. Érzelmeinknek nagyon hosszú története van: az ősi időkben az ember túléléséhez elengedhetetlen volt a gyors és ösztönös reakció a veszélyekre. Bár ezek a reakciók ma már nem mindig adaptívak, az agyunk továbbra is hasonló módon működik.
Az érzelmeink irányítják az életünket és gyakran észre sem vesszük, hogy ezek hogyan befolyásolják a mindennapi tevékenységeinket. Lényegében az érzelmek hozzák létre a cselekvésre való késztetést. Például a félelem vagy a szorongás óvatosságra késztet minket, így óvatosabban vezetünk, amikor a hó miatt nehezen látunk előre. Másrészt a boldogság növeli az energiaszintünket. Gyakran az olyan érzelmek, mint a hirtelen félelem, automatikus reakciókat váltanak ki – ezért ugrunk, amikor hirtelen hangos zajt hallunk.
Az agyunk alapvetően két részből áll: a racionális és az érzelmi részből. Ez a két rész általában együtt működik, egymást kiegészítve formálja mentális állapotunkat. A limbikus rendszer felelős az érzelmekért és az ösztönös válaszokért, míg a neocortex a racionális gondolkodás és az analitikus képességek központja. Az érzelmi intelligencia nem csupán egy újabb trend, hanem alapvető képesség, amely segít abban, hogy jobban megértsd önmagad és másokat és hatékonyabban kezeld a mindennapi élet kihívásait. Ahhoz, hogy valóban sikeres legyél, mind a racionális, mind az érzelmi intelligenciádat fejlesztened kell. A jó hír : Az érzelmi intelligencia gyakorlással és önreflexióval fejleszthető. Kutatások kimutatták, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel érnek el sikereket vezetői szerepekben. Emellett kevésbé hajlamosak a kiégésre és rugalmasabbak, ha nehézségekkel kell szembenézniük.
Az érzelmi intelligencia öt kulcsfontosságú képességből áll: érzelmi öntudatosság, érzelmi önszabályozás, motiváció, empátia és szociális készségek.
Az első képesség, az érzelmi öntudatosság, azt jelenti, hogy felismerjük, milyen érzelmeket élünk át éppen, különösen a negatív érzelmek, mint a szorongás, depresszió és düh esetében. Ez a tudatosság lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük és kezeljük érzelmeinket. A tudatosság azt jelenti, hogy tudatában vagyunk a hangulatunknak és az azzal kapcsolatos gondolatainknak. Bár az érzelmek felismerése önmagában nem egyenlő azok megváltoztatásával, a puszta felismerés mégis az első lépés az érzelmek kezeléséhez. Másképp fogalmazva, ha felismered, hogy dühös vagy, az segíthet kilábalni a dühből.
A második képesség, az érzelmi önszabályozás, olyan technikák alkalmazását jelenti, amelyekkel kezelhetjük a negatív érzelmeket, hogy azok ne tartsanak olyan sokáig. Bár alig vagy egyáltalán nem tudjuk befolyásolni, hogy milyen érzelmeket érzünk és mikor, azt befolyásolhatjuk, hogy ezek az érzelmek meddig tartanak.
A düh lecsillapítására számos módszert alkalmazhatunk, például megpróbálhatjuk megragadni az azt kiváltó gondolatot és megérteni, mi okozta. Fizikailag eltávolodhatunk az illetőtől vagy a helyzettől – átmehetünk egy másik szobába, elmehetünk sétálni, vagy edzhetünk. Az eltávolodás lehetőséget ad arra, hogy fizikailag és mentálisan is távol kerüljünk a düh forrásától, így teret biztosítva a lecsillapodásra. Az érzelmi reakciók gyakran azonnal és intenzíven jelentkeznek, de idővel enyhülnek, ha hagyjuk őket.
Amíg távol vagyunk, átgondolhatjuk, mi váltotta ki a dühünket és hogyan reagáltunk rá. Ez az önreflexió segít jobban megérteni saját érzelmi reakcióinkat és a jövőben hatékonyabban kezelni őket.
Ez a megoldás nem menekülés, hanem tudatos stratégia az érzelmek kezelésére. Ezalatt megnyugszunk és újraértékeljük a helyzetet, majd visszatérhetünk a problémához kiegyensúlyozottabb állapotban, ami lehetővé teszi a konstruktív megoldást. Tisztázni kell az érzéseinket és gondolatainkatés meghallgatni a másik fél véleményét is, hogy közösen oldjuk meg a konfliktust és elkerüljük a jövőbeli hasonló helyzeteket.
A depresszió egy alacsony izgalmi állapot, ezért a testmozgás segít felemelni a hangulatot, míg a relaxációs technikák rontják azt. A depresszió csökkentésének másik technikája a lefelé irányuló összehasonlítás: összehasonlítjuk magunkat azokkal, akik rosszabb helyzetben vannak, mint mi. Egy harmadik módszer a másokon való segítés, ami megállítja, hogy magunkon és a saját problémáinkon rágódjunkés arra késztet, hogy meglássuk mások problémáités jó érzéssel segítsünk nekik.
Szorongás kezelése Az első lépés, hogy beismerd, hogy aggasztó időszakod van. A következő, hogy felteszed magadnak a kérdést: mekkora a valószínűsége, hogy a rettegett esemény bekövetkezik? A szorongás viszont magasabb izgalmi állapot, ezért relaxációs technikákkal kezelhetjük. A szorongás hatással van a teljesítményre is: Ha a szorongás túl alacsony, az emberek nem készülnek fel megfelelően a feladatokra, például vizsgákra vagy munkafeladatokra. Ha túl magas a szorongás, a mentális kapacitásuk nem elegendő a koncentrációhoz. Az ideális teljesítményhez a szorongásnak a középső, egyensúlyi szinten kell lennie.
A harmadik képesség Az önmotiváció, a reményteljes és optimista hozzáállás megőrzését jelenti nehézségek esetén. Ezt célorientált, önmagunk által meghatározott késleltetett jutalmazással érhetjük el, amely során azonnali kisebb jutalmakat elhalasztunk egy későbbi, nagyobb jutalom érdekében. Például ahelyett, hogy most tévét néznék (kis öröm), inkább tanulok, hogy jól sikerüljön a vizsgám (nagy jutalom a jövőben). Emellett a flow állapot elérése is fontos, a flow állapot elérése során teljesen a feladatra összpontosítunk és kizárjuk azokat a gondolatokat, amelyek nem kapcsolódnak a feladathoz.
A negyedik képesség az empátia. Az empátia megköveteli, hogy elég nyugodtak legyünk ahhoz, hogy tükrözni tudjuk a másik személy élettani állapotát, lehetővé téve számunkra, hogy szó szerint érezzük, amit ő érez. Ez a képesség alapja a szociális készségeinknek, mivel lehetővé teszi, hogy finom, nonverbális jeleket olvassunk arról, hogy másoknak mire van szükségük vagy mit akarnak.
Nagyon ritkán fejezzük ki érzéseinket szóban. Az empátia nem velünk született tulajdonság, hanem tanulható és fejleszthető készség. Goleman ehhez javasolja az aktív hallgatást, amely segít abban, hogy jobban megértsük mások érzelmeit és szükségleteit. Ez a technika nemcsak a másik fél megértését segíti, hanem a kommunikáció minőségét is javítja.
Az ötödik képesség a kapcsolatok kezelése, amely magában foglalja a konfliktusok megoldását és a túlzott érzelmi reakciók kordában tartását a kommunikáció során. Fontos, hogy tudjuk, hogyan vitatkozzunk és oldjuk meg a konfliktusokat hatékonyan. Az XYZ módszer például segíthet: amikor X-et csináltad, Y-t éreztemés inkább azt szeretném, ha Z-t tennéd.
Az érzelmi túlfűtöttség kezeléséhez, amikor egy nehéz beszélgetés során a szívünk is legalább 10-szer többet ver percenként, fontos, hogy szünetet tartsunk. Ilyenkor a két félnek 20 perces szünetet kell tartania, hogy megnyugodjon, mielőtt folytatnák a beszélgetést. Bár 5 perc elégnek tűnhet, a valós élettani helyreállításhoz 20 perc szükséges.
Az Érzelmi Intelligencia szerepe az életben
Az érzelmi intelligencia alapvetően fontos az élet minden területén, legyen szó kapcsolatok építéséről, munkahelyi sikerekről vagy az egészségünk megőrzéséről.
Kapcsolatok: A nők gyakran jobban kifejezik érzelmeiket, míg a férfiak nehezebben ismerik fel és reagálnak a partnerük problémáira. Ez a különbség gyakran a gyerekkori nevelésre vezethető vissza. A fiúkat gyakran arra tanítják, hogy rejtsék el érzéseiket, míg a lányokat arra bátorítják, hogy beszéljenek róluk. A nevelési különbségek súlyosan befolyásolják a felnőttkori romantikus kapcsolatok dinamikáját. Gyakran előfordul, hogy a nők tudat alatt átveszik az érzelmi menedzser szerepét, míg a férfiak kevésbé értékelik az EI fontosságát. Ez a dinamika számos házassági probléma és válás forrása lehet. Az 1950-es években a válási arány 30% volt, ami 1990-re 67%-ra emelkedett. Goleman szerint nem konkrét problémák, hanem a konfliktuskezelés módja határozza meg a házasság túlélését.
Gyakori probléma, hogy a feleség panaszkodik valami miatt, amit a férj jelentéktelennek tart és nem tesz semmit. Ez végül megvetéshez vezethet, például a feleség a férje jellemét támadja: “Mindig olyan tapintatlan vagy”, ahelyett, hogy konkrét tettekre utalna: “Amit most tettél, az olyan érzést kelt bennem, mintha nem törődnél velem.” Amikor a férj megvetéssel szembesül, gyakran érzelmileg elzárkózik, evolúciós önvédelmi mechanizmusként. Ez érzelemmentessé váláshoz vezet, ami még több megvetést szül a feleség részérőlés az ördögi kör folytatódik. A kapcsolatok hatékony kezeléséhez elengedhetetlen az érzelmi intelligencia fejlesztése, különösen a konfliktuskezelés terén. A már említett XYZ-módszer alkalmazása és a túlzott érzelmi reakciók kordában tartása segíthet a kommunikációban. Fontos, hogy mindkét fél tisztában legyen egymás érzelmeivel és fiziológiailag nyugodt állapotban legyenek. Ez a tudatosság és önszabályozás elengedhetetlen a sikeres és egészséges kapcsolatokhoz
Érzelmi intelligencia a munkahelyen
Az érzelmi intelligencia (EI) nemcsak a magánéletünkben, hanem a munkánkban is elengedhetetlen. A hatékony csapatmunka elképzelhetetlen, ha egy csapattag rendszeresen dührohamot kapés az érzelmi stressz jelentősen rontja a munkateljesítményt. Az EI segíti a vezetőket abban, hogy összefogják az alkalmazottakat egy közös cél érdekében, javítsák a kapcsolatépítést és az építő kritikát.
A menedzser-munkavállaló kapcsolat hasonló a házastársi kapcsolathoz. Ha a menedzser a munkavállaló jellemét támadja, akkor a munkavállaló elzárkózhat.. Gyakori hiba, hogy a vezetők figyelmen kívül hagyják a kisebb problémákat, amíg végül felhalmozódnak és robbanáshoz vezetnek. Ilyenkor a munkavállaló jogosan érezheti úgy, hogy igazságtalanul bántak vele, mert korábban nem hívták fel a figyelmét a problémákra.
A legjobban teljesítő munkavállalók három kulcsfontosságú területen emelkednek ki: kezdeményezőkészség, együttműködés elősegítése és érzelmi önszabályozás. Emellett rugalmas, informális hálózatokat építenek ki, amelyek segítenek a váratlan problémák gyors megoldásában.
Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez fontos felismerni és kezelni saját érzelmeinket. Stresszes helyzetekben legyünk tudatosak saját érzelmeinkkel kapcsolatbanés alkalmazzunk önszabályozási technikákat, például helyzet átkeretezését vagy rövid szünetek beiktatását a higgadtság megőrzése érdekében. Az átkeretezésről még később beszélek.
A Kritika Hasznosítása:A visszajelzés a vállalat “éltető eleme,” amely nélkül az emberek nem tudják, hogyan teljesítenek. A negatív visszajelzések is fontosak, de a vezetők gyakran halogatják őket, mert nem tudják helyesen átadni. A “Elcseszed” típusú visszajelzés demotiváló, mert egyértelműen mutatja, hogy a vezető nem törődik az alkalmazott érzéseivel.
A visszajelzésnek azonban vannak hatékony alternatívái is, ami a következőképp néz ki:
- Legyen konkrét – összpontosíts arra, hogy az illető mit csinált jól, mit rosszulés hogyan lehet ezen változtatni.
- Ajánlj megoldást – az illető nem biztos, hogy látja.
- Légy jelen – adj visszajelzést szemtől szemben.
- Tedd finoman – gondolj arra, hogy a szavaidnak milyen hatása lehet.
Az érzelmi intelligenciat lehet fejleszteni a munkahelyen pl Érzelmi intelligencia tréningek szervezésével és be lehet építeni a teljesítményértékelési rendszerekbe, hogy jobban mérhetővé váljanak az egyéni és csoportos fejlődés területei.
Végül pedig az érzelmi intelligencia nemcsak a mentális egészségünkre van jótékony hatással, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy felmérjük és kezeljük érzéseinket, hanem valójában a fizikai egészségünkre is . A harag bizonyítottan növeli a vérnyomást és a a szívroham kockázatát. A stresszkezelés segíthet csökkenteni a szívelégtelenség kockázatát. A krónikus stressz gyengíti az immunrendszert, így az emberek hajlamosabbak lesznek a betegségekre. A pozitív gondolkodásmód segít hamarabb kigyógyulni a betegségekből, és ha rendelkezünk érzelmi támogató kapcsolatokkal, az jótékony hatással van a a mentális egészségünkre.
Egyéb módszerek, amivel növelheted az érzelmi intelligenciádat
Az átkeretezés olyan technika, amely során egy adott helyzetet vagy problémát új, gyakran pozitívabb nézőpontból vizsgálunk meg, hogy csökkentsük a negatív érzelmek hatását és javítsuk a helyzet kezelését.
Az átkeretezés során nem csupán a helyzetet tekintjük másképp, hanem próbálunk olyan pozitív aspektusokat találni, amelyek segítenek a nehézségek jobb kezelésében. Egy adott helyzetre, problémára vagy eseményre más szemszögből tekintünk. Olyan, mintha egy képet más szögből néznénk megés így új részleteket, összefüggéseket fedezünk fel. Például, ha egy kihívást akadálynak tekintesz, az stresszesnek tűnhet, de ha lehetőségként nézed, akkor izgalmasnak és motiválónak fogod értelmezni.
További módszerek még: önreflexió, naplóírás, meditáció, pozitív gondolkodás és optimista attitűd, személyes célok kitűzése és a reziliencia fejlesztése
Végső összefoglaló:
Az érzelmi intelligencia nemcsak egy újabb trend, hanem egy alapvető képesség, amely segít abban, hogy jobban megértsd önmagad és másokatés hatékonyabban kezeld a mindennapi élet kihívásait. Az érzelmi intelligencia magában foglalja az érzelmek tudatosítását, kezelését, az önmotivációt, az empátiát és a kapcsolatok hatékony kezelését. Az érzelmek jelentős hatással vannak mindennapi életünkre, befolyásolják cselekedeteinket és döntéseinket. Fejlesztésük segíthet a stressz kezelésében, a konfliktusok megoldásában és a munkahelyi teljesítmény javításában is. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek rugalmasabban alkalmazkodnak, kevesebb stresszel küzdenekés hatékonyabban kezelik a kihívásokat.
A többi összefoglalót ezen a linken éred el