Kevin Horsley: Határtalan memória, avagy emlékezz mindenre – könyvösszefoglaló
Középtávú memória vs hosszútávú memória
“Az iskolában újra és újra olvassuk a könyveket és a jegyzeteket, remélve, hogy valahogy elsajátítjuk az információkat és fel tudjuk idézni azokat a vizsgán. Lehet, hogy másnap még emlékszünk rájuk, de mi történik az információval az azt követő hetekben és hónapokban? Elhalványul és eltűnik. Kutatások szerint két évvel az iskola befejezés után az emberek már csak három hétnyi tananyagot tudnak visszaidézni. Ez hatalmas veszteség 12 évnyi tanulás után! Miért történik ez? Általában a legtöbb információt a középtávú memóriánkban tároljuk. A cél az, hogy átvigyük ezeket az információkat a hosszú távú memóriánkba.
Szerencsére Kevin Horsley megosztja velünk a memóriafejlesztés legjobb technikáit. Use Your Memory című könyv inspirációja alapján Horsley rájött, hogy képes edzeni az agyát. Éveken át tartó gyakorlás után 1995-ben részt vett a memória világbajnokságon, ahol második helyezést ért el. 1999-ben megdöntötte a π első 10 000 számjegyének memorizálásának világrekordjátés ezzel teljesítette a “memóriatesztek Everestjét”. De hogyan csinálta? Tarts velem, hogy megtudd a tippeit és trükkjeit, amelyekkel felébresztheted a memóriád erejét.
A KONCENTRÁCIÓ MŰVÉSZETE
Horsley hangsúlyozza, hogy a memória nem egy rögzített tulajdonság, hanem egy képesség, amely fejleszthető és javítható.
A szerző a memória három alapvető funkciójának magyarázatával kezdi: a kódolás, a tárolás és az előhívás. A kódolás magába foglalja az információ átalakítását olyan formátumba, amelyet az agy képes tárolni és feldolgozni. A tárolás az információ időbeli megőrzésére utal, a visszakeresés pedig a tárolt információ elérésének és felidézésének képességét jelenti, amikor szükség van rá.
A szerző megmutatja, hogy a memória nem korlátozódik genetikára vagy életkorra, hanem megfelelő technikákkal és stratégiákkal fejleszthető. A mai digitális korban az a probléma, hogy nehezen tudjuk kikapcsolni az agyunkat. Nézd csak meg egy napodat! Sokan közülünk már az ágyból felkelés előtt belenézünk a telefonunkba. Amikor végre elkészülünk, alig van időnk reggelizniés az ingázás közben üzleti hívásokat fogadunk és stresszelünk a közlekedés miatt. Mielőtt munkahelyünkre érkeznénk, az agyunk már ezer irányba mozogés nem tudunk koncentrálni. Ahhoz, hogy megtanuljuk a koncentráció művészetét, az első lépés, hogy megszabaduljunk az elménkben lévő zűrzavartól, el kell távolítanunk a zajt. Ehhez kipróbálhatjuk a meditációt, de a legegyszerűbb módja az, hogy abbahagyjuk a multitaskingot. Kimutatták, hogy párhuzamosan nem tudunk egyszerre több dologgal foglalkozni, hanem az elménk nagyon rövid idő, a pillanat töredéke alatt vált a feladatok között. Multitaskingolás során nem tudunk egy dologra 100%ban figyelni, csökken a teljesítmény, növekszik a hibázás esélye.
A koncentrálás, memorizálás és tanulás esetében sokat segít, ha ismered a PIC módszert. A PIC-módszer angol rövidítése a cél, érdeklődés és kíváncsiság szavaknak. Ez egy olyan stratégia, amelyet arra használnak, hogy a koncentráció és a tanulás izgalmasabb és hatékonyabb legyen. Tűzz ki egy célt, kösd össze a saját érdeklődési köröddel és hagyd, hogy a kíváncsiságod vezessen.
- Cél: Legyen világos célja vagy oka annak, hogy valamit megtanulj. Például ahelyett, hogy csak annyit mondanál, hogy “javítani akarom a memóriámat”, légy konkrét, például: “Legalább öt memóriatechnikát akarok megtanulni.
- Érdeklődés: Ha kapcsolatot találsz az érdeklődési köröddel, a tanulás élvezetesebbé válikés leköt. Tegyük fel, hogy az űrről és a Naprendszerről tanulsz és téged érdekelnek a digitális eszközök, akkor, fedezd fel azokat az interaktív alkalmazásokat vagy weboldalakat, amelyek virtuális túrákat tesznek a bolygókon.
- Kíváncsiság: Légy kíváncsi és tegyél fel kérdéseket, pl hogyan tudnál hasznot húzni a megszerzett tudásból.
Néhány hatékony stratégia a memorizáláshoz és a felidézéshez
Horsley kiemeli, hogy a vizualizáció kulcsfontosságú technika az információk emlékezetesebbé és könnyebben felidézhetővé tételéhez. Az agy természeténél fogva hajlamos arra, hogy hatékonyabban emlékezzen a képekre, mint az elvont fogalmakra vagy szavakra.
SEE Módszer
Amikor egy regényt olvasol, az olvasott szavak egy filmmé alakulnak át a fejedben. Ez egy kreatív folyamat. Elkezded vizualizálni a szereplőket, a helyszínt és a megtörtént eseményeket.
Amikor azonban nem szépirodalmi könyvekről van szó, ez a kreatív folyamat nem történik meg. Meg kell tanulni képeket alkotni arról, amit meg akarunk tanulni. Természetesen az ilyen módon való tanuláshoz némi gyakorlásra van szükség, a SEE-módszer nagy segítség ebben. Ez is egy angol rövidítés, érzékelj, túlozz, energizálj.
- Érzékek: Használj élénk képeket és vond be minél több érzékszervét. Ha például egy olyan szóra próbálsz emlékezni, mint az “alma”, el tudod képzelni annak élénk piros színét, érezni a textúráját, az illatát sőt, az ízét is. Az “a-l-m-a” betűk azonban egyszer sem jutottak eszedbe, igaz?
- Túlzás ereje: Ahelyett, hogy egy normál méretű almát képzelsz el, képzelj el egy olyan magas almát , mint egy felhőkarcoló. Felejtsd el a logikát, nem kell, hogy a képzeleted reális legyen, az egész arról szól, hogy vicces képeket alkoss a fejedben. A részletek eltúlzása segít erősebb és határozottabb emléket létrehozni
- Végül pedig energiát kell adnod a képeidnek. Táncoltasd meg az almádat, adj neki karokat, lábakat, vagy akár arcot is. Ne feledd, hogy egy filmet hozol létre a fejedben, ezért tedd minél szórakoztatóbbá. Bár ez a memorizálási technika butaságnak tűnik, ne feledd, hogy a tanulásnak szórakoztató és kreatív élménynek kell lennie.
Részekre bontás
Az információkat tovább keltheted életre, ha a szavakat részekre bontod. Tegyük fel, hogy az országok és fővárosait próbálod megtanulni . Nézzük meg Ausztrália fővárosát, Canberrát. Ha részekre bontod, akkor úgy hangzik, mint kan berra. Ha meg akarod jegyezni, akkor használd az érzékeidet, asszociálj és képzelj el egy kant ahogy berreg. A tanulás nem kell, hogy komoly legyen, szórakozz vele, játssz a képzeleteddelés a memóriád is jobb lesz. Ezt a technikát akkor is használhatod, amikor egy idegen nyelvet próbálsz megtanulni. Például a német Mütze sapkát jelent, képzelj el egy műtős fiút, műtős sapkában, ahogy megkérdezed tőle: Műtsz-e?
Memóriapalota
A memóriapalota-technika kihasználja az agy térbeli memória képességeit, mivel az agy hajlamos jól emlékezni a helyekre és a térbeli kapcsolatokra. Azáltal, hogy az információkat konkrét helyszínekhez társítja, erős mentális alapokat hoz létre, amelyek megkönnyítik az előhívást. Válassz egy ismerős helyszínt, például a házad, egy parkot vagy egy gyakran bejárt útvonalat. Ez a hely lesz a “memóriapalotád”. Hozz létre mentális asszociációkat: Kapcsold össze az emlékezni kívánt információkat az emlékpalotában található konkrét helyszínekkel vagy tárgyakkal. Ha például egy bevásárlólistára szeretnél emlékezni, kapcsold össze az első elemet a bejárati ajtóhoz, a másodikat a nappali kanapéjához és így tovább.
Vizualizáld az asszociációkat: Alakíts ki élénk mentális képeket, amelyek összekapcsolják az emlékezni kívánt információt a memóripalotádban lévő helyszínekkel vagy tárgyakkal. Legyenek a képek minél egyedibbek, szokatlanabbak és emlékezetesebbek. Sétálj végig a palotádban és képzeld el az egyes helyszíneket vagy tárgyakat az út mentén, felidézve a hozzájuk kapcsolódó információkat. Érdemes megjegyezni, hogy a memóriapalota-technika gyakorlást és a kiválasztott helyszín ismeretét igényli. Ahogy egyre gyakorlottabbá válsz, több memóriapalotát is létrehozhatsz különböző témákhoz vagy információhalmazokhoz. Ez a módszer elsőre bizarrnak tűnhet, de ne feledd, hogy ha más akarsz lenni, akkor másképp kell csinálni is a dolgokat.
Autó módszer
Most, hogy már tudod, hogyan alakítsd az információkat filmekké az elmédben, itt az ideje megtanulni, hogyan rendezd el őket és hogyan tárold majd a hosszú távú memóriádban. Az információk rendszerezésének legjobb módja az autós módszer, amelyben az autót hosszú távú tárolórekeszként használod. Ez a gyakorlat összekapcsolja az új információkat valamivel, amit már jól ismersz, az autóddal.
Idézd fel gondolatban az autódat és képzeld el, ahogy egy almát préselsz a benzintartályba. Fogj egy répát és szúrd a motorháztetőre. A szélvédőn morzsás kenyeret látsz, amiről tudod, hogy tönkre fogja tenni az ablaktörlődet. Ezután ülj be az autódba, ahol véletlenül ráülsz egy fél kiló eperre és tényleg érzed, ahogy összenyomódnak alattad. Dobj néhány tojást az utasod arcára. Szállj ki az autóbólés képzelj el egy hatalmas narancsot a motorháztetőn. Ezután nyisd ki a kocsi csomagtartóját, ahol halat találsz, tényleg érezd a halszagot. Ez egy bevásárló lista elemei voltak, nyilván ha bevásárolni indulunk, akkor ezeket nem kell megjegyeznünk, mert leírjuk, de az ilyen egyszerű példákkal lehet legjobban szemléltetni a technika lényegét. Hogyan működik? Amikor az autódat használod, vagy egy számodra ismerős helyet, akkor olyasmit használsz, ami már el van tárolva a hosszú távú memóriádban. Mindössze annyit tettél, hogy új emlékeket csatoltál hozzá. Az információk ily módon történő rendszerezésével könnyebben elő tudod őket hívni a jövőben.
Ruhafogas módszer:
Az egyes fogasok úgy működnek, mint a ruhafogasok, mint az információk felakasztásának helyei az elmédben. Ugyanezen az elven alapszik a „rímek fogasa”, amellyel komplett listát tudsz memorizálni. A mindennapi életben ritkán kell memorizálni egész listákat, de vizsgára, speciális munkaterületen igen hasznos. A lényege, hogy az egyes számoknak keresel egy rímet, pl: 1-hegy, 2-fekvő, 3-párom és a kreált rímek lesznek a fogasok, amire felakaszthatod a megjegyezni kívánt lista elemeit. Vegyük az előbb említett bevásárlólistát, ahol szerepelt alma, répa, kenyér, eper, stb. És most társítsd össze őket a kreált rímekkel, úgy hogy, egy képet láss magad előtt, pl: egy alma alakú hegy, egy fekvő répa, a párodat kenyérrel a kezében… a lényeg, hogy szórakoztató legyen.
Mindmap, azaz gondolattérkép technika
A gondolattérkép fő célja a különböző információk közötti kapcsolatok rögzítése és vizuális megjelenítése. Lehetővé teszi a gondolatok rendszerezését, az ötletelést, a problémamegoldást és a jegyzetelést strukturált és kreatív módon.
Különböző területeken, például az oktatásban, a tervezésben, a projektmenedzsmentben, a problémamegoldásban és a személyes szervezésben használhatók.
A gondolattérképen a központi témát egy központi kép vagy kulcsszó képviseli, a kapcsolódó gondolatok pedig elágazások vagy vonalak révén kapcsolódnak hozzá. A papír közepére írj egy fő gondolatot, amelyet fel akarsz fedezni, ez lesz a fa törzse. Ezután ebből a központi elemből kiinduló ágakat rajzolsz. Minden egyes ág más színű és egy másik, a fő gondolathoz kapcsolódó gondolatot vagy témát jelképez. Minden ágra rajzolhatsz kisebb képeket vagy írhatsz kulcsszavakat. Ezek olyanok, mint a levelek az ágakon. Rajzolhatsz további ágakat is, amelyek ezekből az ágakból indulnak ki, hogy még több ötletet vagy részletet adj hozzá.
A következő példa nyilván nem szerepelt a könyvben, de mégis segít megérteni a lényegét a technikának:
Készítsünk egy gondolattérképet 1848-es magyar forradalom memorizálásához:
Kezdjük a központi témával: “Az 1848-1849-es magyar forradalom”.
Hozz létre ágakat az esemény főbb aspektusaihoz, például “Okok”, “Kulcsfigurák”, “Események” és “Eredmények”.
Az “Okok” ág alatt adjon alágazatokat a forradalomhoz vezető tényezőknek, például “Nacionalizmus”, és “Az európai forradalmak inspirációja”.
A “Kulcsfigurák” ág alatt írd fel a forradalomban részt vevő nevezetes személyeket, mint például “Bem József” és “Görgey Artúr”. Az egyes nevek mellé rövid leírásokat vagy emlékezetes tulajdonságokat is írhatsz, hogy segítsd a memorizálást.
Az “Események” ág alatt emeld ki a forradalom alatt történt jelentős eseményeket, mint például „A pákozdi csata”és “A világosi kapituláció”.
Az “Eredmények” ág alatt jegyezd fel a forradalom következményeit és hatásait, mint például “Ideiglenes magyar függetlenség” “Hosszú távú hatás a magyar nemzeti identitásra.
Nevek memorizálása:
Megfelelő stratégia alkalmazásával mindenki képes megjegyezni azokat az emberek nevét, akikkel találkozik. Gyakran előfordul, hogy amikor bemutatkozik valaki, túl gyorsan mondja el a nevét és senki sem érti meg. Hogy elkerüld ezt, vedd át az irányítást a bemutatkozás felett, lassíts le és tényleg figyelj oda a névre. Ha nem hallod jól, soha nem fogod megjegyezni, ekkor kérd meg az illetőt, hogy ismételje meg. Ha különösen nehéz, kérheted, hogy betűzze le.
Biztos azt is hallottad már: Jó az arcmemóriám, de a nevekre nem emlékszem. Ennek az az oka, hogy az arcok képeket formálnak az elménkben, míg a nevek nem. Ahhoz, hogy egy emlék megmaradjon, képet kell alkotnunk a névből. Amikor valakit bemutatnak neked, mindössze húsz másodperc áll rendelkezésedre, hogy a névre gondolj és asszociációt hozz létre. Például, a szerző neve Kevin Horsley, ami hasonlít a “tevén” kifejezésre. A vezetékneve, Horsley, ami felidézheti benned a hó és Bruce Lee képét. Így elképzelheted, hogy Bruce Lee egy tevén közlekedik a hóban! Néhány név nehéz lehet, de egy kis kreativitással bármelyik névnek adhatsz jelentést és alkothatsz róla képet. Mivel a tanulás a kapcsolatok kialakításáról szól, meg kell tanulnod, hogyan kösd össze az ismeretlen személyt valakivel, amit már ismersz. Ezt többféleképpen is megteheted, például az összehasonlító kapcsolat módszerével. Egyszerűen gondolj valakire, akit már ismerszés ugyanolyan nevű. Például, ha találkozol valakivel, akit Györgynek-nak hívnak, elképzelhetsz egy másik ismerősödet, aki szintén György.
A számok és dátumok megjegyzésének titka
Az évszámok megjegyzésének titka az, hogy csak az utolsó három számjegyre kell emlékeznünk, mivel a legtöbb dátum, amelyre emlékezni szeretnénk, az elmúlt ezer évben történt. A számok megjegyzésének pedig az a titka, hogy bontsd a hosszú vagy összetett dátumokat kisebb, könnyebben kezelhető részekre. Ha például a szám 798521, feloszthatod 79-85-21-re.
De mitől kerülnek át az információk a hosszútávú memóriádba?
Ha szeretnél a memória mesterévé válni, akkor az eddig tanult trükkök egyszerű alkalmazása nem lesz elegendő, muszáj gyakorolni is őket. Ehhez szükséged lesz önfegyelemre és napi szinten olyan tevékenységeket kell végezned, amelyek közelebb visznek a célodhoz. Ha alkalmazod a könyvben található memória fejlesztő technikákat, akkor biztosan elraktározod az információt a középtávú memóriádban, de át kell nézned és ismételned kell, hogy átvihesd az információt a hosszú távú memóriádba. Tíz perccel az információ elsajátítása után tekints át mindent. Nézd meg a képeket és haladj visszafelé is, mivel a visszafelé történő áttekintés segít abban, hogy hatékonyabban emlékezz rájuk.
Majd nézd át újra egy óra múlva, majd egy nap, három nap, hét nap, tizennégy nap, 1 hónap, két hónap, három hónap múlvaés onnantól kezdve örökre meg kell maradnia a memóriádban. Ennyi a titok, illetve az ehhez szükséges türelemre és fegyelemre. Ha ilyen módon életben tartod az információkat, akkor később még több információt tudsz összekapcsolnia a már meglévő tudással.
Végső összefoglaló:
Ha memóriamesterré akarsz válni, akkor életre kell keltened az információkat. Először is, koncentrálj az előtted lévő információra. Ha nem adsz figyelmet neki, soha nem fogsz rá emlékezni! Ezután a képzeletedre lesz szükség. Használd a képzeletedet, mint egy mozitermet az elmédben, hogy segítsen emlékezni. Engedd, hogy az érzékszerveid bevonódjanak: láss, ízlelj, érezz, hallj, sőt, akár meg is érintheted. Ezután kapcsold össze az információt valamivel, amit már tudsz. Építsd új ismereteidet valami meglévőre! Természetesen ezek a technikák értelmetlenek, ha az információ soha nem jut át a hosszú távú memóriádba. Ezért rengeteg önfegyelemre és időre lesz szükséged, hogy átnézd rendszeresen, amit elraktároztál.
A többi könyvösszefoglalót ezen a linken éred el