Nem vagy motiválatlan. Egyszerűen nem érzed, hogy annak, amit csinálsz, valódi tétje lenne számodra.
A legtöbb ember külső ösztönzőket hajszol: célokat, határidőket, elvárásokat.
De a belső hajtóerő nem ezekből születik.
Amikor valami összhangban van azzal, aki vagy, nem kell magadat noszogatni. A belső hajtóerő nem fegyelmezésből születik, hanem jelentésből. Akkor jelenik meg, amikor azt érzed:
„ha ezt nem teszem meg, akkor saját magamat hagyom cserben”.
Ez egy csendes, mély felismerés. Nem harsány. De megkerülhetetlen.
Mi az, amit már nem másokért, hanem végre magadért kellene megtenned?