A legtöbb ember azt gondolja, hogy a termelékenység a “többet dolgozunk vagy keményebben izzadunk”. Történetesen semmi sem állhatna távolabb az igazságtól: a termelékenység nem egyszerűen “a hosszabb íróasztalnál töltött órák vagy a nagyobb áldozatok meghozatalának eredménye”, hanem “bizonyos döntések bizonyos módon történő meghozataláról” szól. Charles Duhigg: Okosabban, gyorsabban, jobban című könyve arról szól, hogyan ismerhetjük fel ezeket a döntéseket, amelyek a valódi termelékenységet táplálják. Elmélyül abban a nyolc gondolatban, amely a legfontosabbnak tűnik a hatékonyságod bővítésében, és bemutatja, hogyan tudod összekapcsolni ezeket a gondolatokat, hogy okosabbá, gyorsabbá és jobbá válj mindenben, amit csinálsz.
1, Motiváció, Biztosan megtörtént már veled, hogy izgatottan vártál egy megrendelt csomagra, csak hogy amikor végre megérkezett, az izgalom elillant? Ez azért van, mert valóban izgatott vagy a puszta várakozás örömétől. Ez gyakran előfordul munkahelyi környezetben is. Legyen az egy új munkahelyi előléptetés vagy egy izgalmas projekt, gyakran erős izgalommal indulunk neki, de az idő múlásával ez is alább hagy (Általában akkor kezd elhalványulni, amikor elérkezünk a projekt tényleges “munka” részéhez!)
Amint az izgalom alábbhagy, könnyen elveszíthetjük az érdeklődésünket, megpróbáljuk elkerülni, tulajdonképpen halogatunk és már a következő izgalmas, új dolgot hajszoljuk. Egyszerűen azért, mert túl nagy falatnak találjuk vagy mert azt sem tudjuk hogy kezdjünk hozzá. Ezt elkerülvén, egyszerűen darabold fel az elvégzendő munkát kisebb, könnyen kezelhetőbb feladatokra, priorizáld őket és mindig csak a következő részfeldatra koncentrálj. Így nem lesz annyira ijesztő. Ezenkívül, ha a kezdeti részfeladatot egy nyugodt környezetben végezzük, esetleg egy finom kávéval és kellemes zenével körülvéve, könnyebben tudunk csak egy dologra összpontosítani. Amikor pedig befejezzük egay részfeladatot, jutalmazzuk meg magunkat egy rövid pihenővel, majd haladjunk tovább a következő feladatra! A kiégés valós veszélyt jelent a mentális egészségre, és akkor jelentkezik, ha túl keményen hajszoljuk magunkat. Tehát engedj magadnak egy kis időt, hogy pusztán a semmire gondolj vagy fantáziálj a következő nyaralásról. Szintén segít, hogy motiváltak maradhassunk egy adott feladat során, ha arra gondolunk, hogy az milyen hozzáadott értéket ad a munkánkhoz vagy életünk céljaihoz.
2. sz. Csapatok
Egy kutatás kimutatta, hogy a legfontosabb tényező, amely lehetővé teszi, hogy egy átlagos teljesítményű csapat kivételes eredményeket érjen el, az a “pszichológiai biztonság. A pszichológiailag biztonságban lévő csapatokban a tagok bátorítást kapnak a közreműködésre, nem szidják őket a hibák elkövetéséért és bátran elmondhatják egymás között a véleményüket, ötleteiket. Az esélyegyenlőségről is szól: ha egy csapat minden tagja úgy érzi, hogy nagyjából egyenlő mértékben vehet részt a munkában, akkor motiváltabbak a közreműködésre.
Ha te magad vezető vagy, akkor legyél empatikus. Mindig gondolj arra, hogy a döntéseiddel milyen üzenetet adsz át a beosztottaidnak. Igyekezz reagálni mindenki kérdéseire és gondolataira. Ismerd fel, ha valaki ideges vagy zaklatott.
A 3. sz. Fókusz
Tudomásunk szerint az ember az egyetlen faj, amely képes jövőképet alkotni magáról, és az így kialakított elképzelések alapján hozni döntéseket a jelenben. Úgy tűnik, ez a folyamat segít nekünk a koncentrálásban, ami rendkívül fontos egy olyan világban, ahol számtalan tényező szeretné figyelmünket elvonni. A szerző szavai szerint: “Segít a koncentrálásban, amikor mentális modelleket építünk – azaz szenáriókat alkotunk a lehetséges kimenetelekről – arról, hogy mire számítunk.” Előre képzeld el, mi fog történni. Mi lesz az első lépés? Milyen esetleges zavaró tényezők merülhetnek fel, és milyen lehetséges akadályok lehetnek? Hogyan fogsz ezekkel megbirkózni? Mire lesz szükség a sikerhez? “Ha magadnak elmeséled a történetet arról, mire számítasz, könnyebb eldönteni, hogy mire kell összpontosítanod, amikor a terveid a valósággal találkoznak.”
4. sz. Célmeghatározás
Giccses, de igaz: ha a Holdra lősz, még ha el is téveszted, valószínűleg valahol a csillagok között landolsz. Lefordítva: ha 20 kilót akarsz leadni, sokkal jobb, ha egy kicsit magasabbra célzol, és 40 kiló leadását tűzted ki célul. Így, még ha nem is sikerül – és sajnos ritkán érjük el a csúcsot -, akkor is lenyűgöző eredményt érsz el. Az ambiciózus cél kitűzése azonban nem elég: lépésről lépésre haladva kell tervet alkotnod. Pontosabban, bármit is teszel, mindig kétféle célra van szükséged:
Első: Válassz egy olyan ambíciót, amely tükrözi a törekvéseidet. Pédául sikeres fogyókúra. Ezután bontsd le ezt részcélokra, és dolgozd ki az un. SMART-célokat. A SMART egy angol rövidítés, amely öt jelzőt jelent, azaz a cél legyen specifikus, mérhető, elérhető, reális és időhöz kötött.
Kezdd azzal, hogy a célodat konkréttá teszed. Azt gondolhatod, hogy a “fogyj le 40 kilót” elég konkrét, de valójában elég homályos. Ezzel szemben a “minden nap edzeni egy héten át” nagyon is konkrét cél! Utána gondold át, hogyan fogod mérni azt. Más szóval, hogyan fogod észrevenni a valódi, kézzelfogható eredményeket? Majd Hogyan fogod a célt a gyakorlatba átültetni? A célod akkor válik mérhetővé, ha hozzáadsz egy minősítést, például: “Egy héten keresztül minden nap edzeni fogokúgy, hogy lefutok egy kilométert a környéken, mielőtt munkába indulok”. A következő lépés az, hogy reális legyél a céllal kapcsolatban. Néhány dolog – például 40 kiló leadása egy hét alatt – egyszerűen nem lehetséges. Tehát győződj meg róla, hogy nem vállalsz olyasmit, amit szó szerint nem tudsz megvalósítani. Az emberek túl gyakran belefeledkeznek abba az izgalomba, hogy nagy, ambiciózus célokat tűznek ki maguk elé. Elképzelik, hogy az adott cél elérése megváltoztatja az életüket, és minden reményüket és álmukat az adott célról való fantáziálásukba vetik. De ha ez a cél irreális, akkor soha nem lesz több, mint egy fantázia. És az utolsó lépés, szabd meg a határidőt, mert ha ez nincs meg, akkor természetesen halogatni fogjuk a dolgokat. De néha, függetlenül attól, hogy milyen jól alkalmazod ezeket az eszközöket, váratlan körülmények fognak felbukkanni. Előfordulhat, hogy olyan kudarc vagy személyes veszteség ér, ami teljesen kizökkent.. Néha egyszerűen csak vannak napok, amikor nem érzed magad jól, és amikor a figyelmedet milliónyi apró zavaró tényező tereli el.
A szerző azt állítja, hogy ilyen esetekben az előbb már említett mentális modellek lehetnek a mankóid.
Megjegyzés: minél kevesebb ilyen célod legyen egyidőben, hogy elkerüld a megfelelési kényszer szülte fölösleges stresszt.
5. sz. Mások menedzselése
A Stanford Üzleti Iskola professzorai 1994-ben egy kutatást indítottak annak érdekében, hogy megértsék, hogyan lehet egy vállalaton belül “bizalom légkörét” kialakítani. A tanulmányukhoz közel 200 szilícium-völgyi startup vállalatot vizsgáltak. Kutatásuk eredményeképpen az derült ki, hogy a vállalati kultúra szempontjából minden cég az alábbi öt kategória egyikébe sorolható:
Star modell. Ezeknél a cégeknél a munkavállalók általában elit egyetemekről származnak, A-listás alkalmazottak és nagyfokú autonómiát élveznek.
Mérnöki modell. Ezeknél a cégeknél nincsenek kihangsúlyozott sztárok, inkább mérnökök csoportja (például sok névtelen programozó) dolgozik együtt, akik műszaki problémákat oldanak meg, és folyamatosan bizonyítják tehetségüket.
Bürokratikus modell: Ezek a cégek szigorú szabályokra és hierarchiára épülnek, amelyeket mindenkinek be kell tartania.
önkényuralmi modell: Az önkényuralmi cégek is centralizáltabbak, hasonlóan a bürokratikus vállalatokhoz. Minden döntés és felelősség a vezérigazgató köré csoportosul.
Elkötelezettségi modell: Ellentétben az előzővel, az elkötelezettségi vezérigazgatók olyan céget akarnak építeni, ahol az emberek csak akkor hagyják el, amikor nyugdíjba mennek vagy meghalnak. Ezzel a hagyományosabb kultúrával a lassú és folyamatos növekedés és az alkalmazottak hűsége évszázadok óta előtérbe kerül.
A kutatás szerint az elkötelezettségi modellű cégek hosszú távon a legmagasabb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkeztek , egy sem ment csődbe és ebből a modelből jutottak leggyorsabban ki a tőzsdére. Tehát, ha hatékonyan szeretnél másokat irányítani: Építs elkötelezettségi kultúrát, ami a bizalom és lojalitás alapjára épül. Alkalmazz lean és agilis vezetési módszereket. Minél több döntési jogot adhatsz az alkalmazottaknak, annál okosabban és hatékonyabban dolgoznak.
6. sz. Döntéshozatal
Pusztán a SMART célok kitűzése és egy mentális modell kialakítása a fókuszban maradáshoz nem elég: csiszolni kell a döntéshozatali folyamatodat, hogy tudd, mikor mondj igent a lehetőségekre és mikor utasítsd el őket. Képzeljünk el többféle jövőképet. Már azzal, hogy különböző, egymásnak ellentmondó lehetőségeket képzelünk el, jobban felvértezzük magunkat, hogy bölcsebb döntéseket hozzunk.
Próbálj meg találni valakit, akinek hasonló tapasztalatai vannak. Jobban tudod majd, hogy a lehetséges jövőképek közül melyik a legvalószínűbb” Amikor új információkhoz jutunk, majd elég időt hagyunk, hogy feldolgozzuk őket, a lehetőségek tisztábban rajzolódnak ki”.
7. Innováció ez egy olyan alap tevékenység, ami nem szoriul további magyarázatra
8. sz. Az adatok elsajátítása
Az internetnek hála, manapság sokkal több információt szívunk magunkba, mint valaha. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mind tudjuk, hogyan használjuk őket hatékonyan. Valójában legtöbbünk nem képes kiaknázni a növekvő adatmennyiség előnyeit. A legjobb módja ennek a kihívásnak leküzdésére az, ha: arra ösztönözzük Magunkat, hogy aktívan foglalkozzunk az adatokkal. Rajzoljunk belőlük ábrákat vagy diagramokat, jegyzeteljünk melléjük, vagy mondjuk el hangosan magunknak vagy egy barátunknak.
Végső összefoglaló: A könyvben bemutatott elméletek és gyakorlati tanácsok számos területre alkalmazhatóak, legyen szó munkáról, üzleti vállalkozásokról, személyes célokról vagy akár napi rutinokról. A könyv arra ösztönzi az olvasókat, hogy jobban megértsék saját produktivitásukat, és tanuljanak meg hatékonyabb módon működni és döntéseket hozni az élet és a munka különböző területein.
A többi könyvösszefoglalót ezen a linken éred el