Könyvösszefoglaló
Eredeti mű szerzője : Amy Morin
Írta : Lea Schullery, Quickread
Eredeti mű szerzője : Amy Morin
BEVEZETÉS
Amy Morin több mint egy évtizeden át dolgozott pszichoterapeutaként, és segített az ügyfeleinek beazonosítani a képességeiket, kibővíteni az erősségeiket és úgy tűnt, hogy ez működik. Mindez azonban megváltozott, amikor saját bőrén tapasztalta meg a tragédia fogalmát. Kevesebb mint egy évtized alatt három hozzá közel álló embert veszített el, és egy olyan körforgásba került, hogy még nem gyógyult ki az előző gyászból, de már jött a következő. Morin rájött, hogy az erősségeire való összpontosítás és a gyengeségeinek figyelmen kívül hagyása valójában inkább hátráltatja, mint segíti őt és kutatásai azt muttaják, hogy a mentális erő nem öröklött adottság, hanem olyan képesség, amelyet bárki fejleszthet. Íme a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek nem csinálnak.
1, Nem pazarolják az idejüket önsajnálatra
Elkerülhetetlen, hogy az életben váratlan, nehéz, helyzettel találkozzunk, padlót fogunk. Amikor az élet padlóra küld, meg kell tanulnod, hogyan állj fel újra. Teljesen természetes, ha ilyenkor rosszul érzed magad, de az önmarcangolás már nem az. Amíg ugyanis sajnálod vagy sajnáltatod magad, addig nem vállalsz felelőséget a saját életed alakulásáért, a tetteidért.
A mentálisan erős emberek az energiájukat nem a problémákon vagy a kudarcokon való rágódással töltik, hanem a megoldásokra és az előrelépésre összpontosítanak. Ahhoz, hogy ezt te is meg tudd tenni, íme néhány tipp, amelyek nem csak szépen hangoznak, de bizonyítottan működnek:
– Formáld át a negatív gondolataidat: ennek első lépése, hogy figyeljünk oda a nap folyamán felmerülő negatív gondolatokra és önbeszédre, és tegyünk tudatos erőfeszítést arra, hogy pozitívabb fényben alakítsuk át őket.
– Kérdőjelezzük meg azokat a negatív meggyőződéseinket és feltételezéseket, amelyek esetleg visszatartanak minket. Ha például azt mondogatod magadnak, hogy “sosem leszek elég jó”, kérdőjelezd meg ezt a hiedelmet, és keress bizonyítékot az ellenkezőjére.
– Gyakorold a hálaadást, ugyanis segíthet abban, hogy a hangsúlyt áthelyezzük arról, ami hiányzik, arra amink már van. Morin azt javasolja, hogy vezessünk hálanaplót, írjunk fel minden nap három dolgot, amiért hálásak vagyunk, vagy fejezzük ki hálánkat másoknak.
– Légy együttérző magaddal, azaz kedvesen és megértően bánjunk magunkkal, még akkor is, ha hibázunk vagy kudarcot vallunk…. úgy beszéljünk magunkhoz, mint egy jó barátunkhoz, bátorító és támogató szavakkal.
– Építsük ki az ellenálló képességünket: Ezt úgy érhetjük el, hogy az erősségeinkre koncentrálunk, mások támogatását kérjük, és a kudarcot a növekedés és a tanulás lehetőségeiként fogjuk fel.
2, Nem adják át a kontrolt
Hányszor mondasz olyasmit, hogy “kiakadok a gyerek hisztijétől” “A főnököm miatt alkalmatlannak érzem magam” vagy “Az anyósom miatt megőrülök”,? Amikor hagyod, hogy a főnököd vagy az anyósod egy bizonyos érzést keltsenek benned, akkor hatalmat adsz nekik a gondolkodásod, érzéseid vagy akár a viselkedésed felett.
A mentálisan erős emberek nem engedik, hogy mások irányítsák gondolkodásukat vagy viselkedésüket. Morin ebben a részben kitér az egészséges határok felállításának és az igényeink határozott közlésének fontosságára, azaz az asszertív kommunikációra Egy másiktényező az érzéseid feletti kontrol visszaszerzésében a megbocsátás. Ha ragaszkodsz a mások iránti haraghoz és a nehezteléshez, akkor azzal azt éred el, hogy ezek a bizonyos emberek korlátozzák a képességeidet és megzavarják az életedet. Ezért fontos, hogy megbocsáss másoknak és helyezd vissza a fókuszt magadra. Hasonlóan ahhoz, ahogy a hála javítja az egészséget, azok, akik gyakorolják a megbocsátást, egyéb előnyöket is tapasztalnak. Például, csökken a vérnyomásuk és nyugodtabban ver a szívük és valószínűleg hosszabb életet élnek.
3. Nem félnek a változástól
Mit gondolsz a változásról? ? Elfogadod, hogy a világunk dinamikusan változik vagy úgy érzed, hogy sokszor megrekedsz a régi kerékvágásban? Az, ahogyan a változásra tekintesz, jelentős szerepet játszhat a mentális erődben. Sokszor saját gondolataink, meggyőződéseink akadályoznak meg, hogy bármin is változtassunk, mert félünk … esetleg alábecsülöd magad és nem hiszed el magadról, hogy képes vagy a változásra így el sem kezded. Ha kifogásokat keresel, hogy elkerülöd a változást, akkor azt fogod tapasztalni, hogy az életed stagnál és elszalaszthatod a lehetőségeket, esetleg a boldogságot. Ehelyett fontos, hogy mentálisan elfogadd a változást, felkészülj a kihívásokra és tegyél érte lépéseket: hiszen A cselekvés, akár apró lépések megtétele is, segíthet abban, hogy úgy érezzük, jobban kézben tartjuk a dolgokat, és csökkenthetjük a tehetetlenség érzését. Morin hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy a nehézségekkel szemben is fejlesszük a rugalmasságot. Számos stratégiát javasol az ellenálló képesség kialakítására, többek között a következőket:
– A pozitív gondolkodásmód kialakítása, hiszen ez segíthet, hogy optimistán és rugalmasan közelítsünk a kihívásokhoz.
– Keressünk szociális támogatást: A barátok, a család vagy egy terapeuta támogatását keresve könnyebben átvészelhetjük a nehéz időszakokat és növelhetjük a rugalmasságunkat.
– Gyakoroljuk az öngondoskodást, mint például az elegendő alvás, a testmozgás és a helyes táplálkozás, ezek ugyanis segíthetnek abban, hogy rugalmasabbak legyünk a változással szemben, és jobban kezeljük a stresszt
Morin úgy véli, hogy ha egyszer rájössz, hogy a múltad nem irányít téged, akkor végigjárhatod a változás öt lépcsőfokát:
- Előkészületek: Előfordulhat, hogy az illető nem ismeri fel a “ változatlanság” következményeit, ezért másoknak kell meggyőzni őt. Például egy orvos meggyőzheti a pácienst, hogy alakítson ki egy edzésprogramot, elmagyarázva neki a jelenlegi szokások megtartásának egészségügyi kockázatait és következményeit.
- Ismerkedő/szemlélődő fázis: A második szakaszban a személy kezdi felismerni, hogy változtatnia kell, de még nem hajlandó teljes mértékben elkötelezni magát a változás mellett. Például egy alkalmazott felismerheti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy kirúgják, ha nem növeli az eladásait, de még mindig ellenállhat egy új értékesítési technika kipróbálásának, mert nem biztos benne, hogy a kockázat megéri a hasznot.
- Felkészülés: Ebben a szakaszban a változás kivitelezési tervet hajtják végre. Előfordulhat például, hogy egy vállalkozó, nem tudja kifizetni a számlákat. Ezért tervet készít a probléma megoldására, és úgy dönt, hogy eladja a berendezéseket, megváltoztatja a marketingtervét, vagy új stratégiát talál a bevétel növelésére.
- Cselekvés: Ebben a szakaszban az előkészítési szakaszban tett lépéseket ültetik át a gyakorlatba. Például egy fogyás mellett elkötelezett személy ebben a szakaszban kezd el edzeni és változtatni az étkezési szokásain.
- Fenntartás: Ebben a szakaszban azt kell megtanulni, hogyan lehet hosszú távon fenntartani a változást. Fontos, hogy a saját fejlődésünket figyelemmel kísérjük és előre felkészüljünk lehetséges akadályokra és buktatókra, ami miatt visszatérünk a régi szokásainkhoz. Például annak, aki fenn akarja tartani az egészséges életmódot, meg kell terveznie az egyes étkezéseit, ünnepi fogásokat, hogy ne vigyen be túl nagy kalóriát.
A szerző szerint a változás szükséges ahhoz, hogy fejlődjünk, és ha valaki fél tőle, akkor nem tudja kihozni a legtöbbet az életéből.
4, El tudják engedni azt, amire nincs ráhatásuk
Néhány ember “szuperhős-komplexusban” szenved, amikor is úgy érzik, hogy nekik kell mindent helyrehozni és ahhoz, hogy valami igazán jól működjön, akkor azt nekik kell megcsinálni. Sajnos ez a gondolkodásmód nem szerencsés. Nemcsak a szorongást növeli, de károsítja az emberikapcsolatokat és aláássa a bizalmat, hiszen a másik ember felé azt közvetítjük, hogy ő alkalmatlan valaminek a megtételére. Egyszerűen csak energia és idő pazarlás a rajtunk kívül álló dolgok miatt aggódni, ezért nagyon fontos, hogy tudjunk dolgokat elengedni, és ne aggódjunk olyan miatt, amire nincs ráhatásunk.
5. Nem akarnak mindenkinek megfelelni
Bár lehet, hogy jó szándék vezérel, amikor más embereket boldoggá szeretnél tenni, de ha mindenkinek a kedvére akarsz tenni az negatívan befolyásolhatja a mentális erődet. Ugyanis ez esetben rengetek időt és energiát töltesz azzal, hogy befolyásolni, irányítani szeretnéd más emberek érzéseit, de mások érzéseinek irányítása lehetetlen. Ha esetleg felismered, hogy túl sokat aggódsz amiatt, hogy mindenkinek a kedvében járj, és megfelelj, akkor itt az ideje megtanulnod olyan döntéseket hozni, amelyek összhangban vannak a saját értékrendszereddel, és ennek megfelelően cselekedni, még akkor is, ha mások csalódottak lesznek. Ez azért fontos, hogy ne veszítsd el valódi önmagadat. Ellenkező esetben mások érzéseit helyezed előtérbe a sajátoddal szemben, és olyat mondasz vagy teszel, amiről úgy gondolod, hogy mások azt szeretnék hallani vagy látni. Ha kevés az önbizalmad és kerülöd a konfliktust, akkor nem nehéz a megfelelési kényszer csapdájába esni.
6. Nem félnek a kiszámított kockázatvállalástól
Sok ember fél a kockázatvállalástól. Akár az üzleti életről, akár az álmok kergetéséről beszélünk, az emberek félnek attól, hogy a kockázatok túl nagyok az előnyökhöz képest. Egyszerű példa: ha otthagyod a munkád, azért, hogy a szenvedélyednek élj, akkor bizony fennáll a kudarc lehetősége, és ha egyszer kudarcot vallasz, lehet soha többé nem szeretnél kockáztatni majd. Ehelyett az élet nagy döntéseit alaposan át kell gondolni, és a kockázatokat alaposan fel kell mérni, fontos megtanulni, hogyan lehet minimalizálni a kockázatokat, és kisakkozni, hogy mely kockázatok esetében nagyobb annak az előnye.
Ezt úgy tudod kiszámolni, hogy felteszed magadnak ezeket a kérdéseket: “Mibe fog ez kerülni? Mik a lehetséges előnyök?” “Hogyan befolyásolja ez a céljaimat?” “Milyen alternatívák vannak?” “Mi a legjobb és a legrosszabb dolog, ami történhet?” “Mennyit fog ez számítani öt év múlva?” A válaszok megviszgálása segít döntéshozatalban.
Ha kockázatot vállalsz és a kilépsz a komfortzónádból, az minden esetben erősebbé tesz, ezért ha a mentális erődet szeretnéd fejleszteni, nézd meg, mi az, ami visszatart. Talán ezek a kockázatok már nem is olyan ijesztőek, mint ahogyan azt korábban gondoltad. Emellett kezdd el gyakorolni a kockázatvállalást és a félelmeiddel való szembenézést, a komfort zónádból való kilépést,. Miért? Hiszen, ha egyszer meg tudod csinálni, amitől előtte féltél, rájössz, hogy képes vagy rá, nem tudsz úgy tekinteni az adott dologra többé, hogy az lehetetlen. Ha félsz a repüléstől, szállj fel a repülőre..
7. Nem rágódnak a múlton
Az emberek sokféleképpen merengenek a múlton. Egyesek a rossz élményeiken rágódnak (szégyen, harag, mi lett volna, ha), míg mások a régi szép időkről ábrándoznak. Mindkettő megakadályozza az embereket abban, hogy élvezzék a jelent, és koncentráljanak a jövőre. Az első lépés a múltból való továbblépéshez az, hogy megengeded magadnak, hogy élvezd az életed. A traumatikus múlt nem jelenti azt, hogy örökké szenvedned kell. Emellett a negatív emlékek feldolgozásakor próbálj meg emlékezni arra a leckére, amit abból az esetből tanultál. Végül pedig törekedj arra, hogy objektíven lásd a negatív élményed, bocsáss meg akinek kell, és nem utolsó sorban magadnak is bocsáss meg, hogy ne cipeld magaddal a negatív érzéseket, gondolatokat.
8, Nem követik el ugyanazt a hibát kétszer
Gyerekként zavarba jöhetünk, ha rosszul válaszolunk egy kérdésre, vagy megbüntetnek, ha rossz jegyet viszünk haza. Ezért általában azt hisszük, hogy nem szabad hibázni; pedig a hibák egyszerűen lehetőséget adnak a fejlődésre. A mentálisan erős emberekre jellemző, hogy tanulnak a hibáikból, és azon dolgoznak, hogy a jövőben ne ismételjék meg ugyanazt a hibát. Annak érdekében , hogy te se köved el uyanazt a hibát mégegyszer, vizsgáld meg őket. Kérdezd meg magadtól: “Mi ment rosszul?” “Mit csinálhattam volna jobban? És mit csinálhatok másképp legközelebb?”
Az önreflexió kritikus fontosságú annak megértéséhez, hogy miért követünk el bizonyos viselkedési formákat, és mi váltja ki azokat. E megértés nélkül nem tudjuk hatékonyan megváltoztatni a viselkedésünket, hiszen nem tudjuk, miből induljunk ki.
Morin számos stratégiát kínál az önreflexióhoz, többek között azt javasolja : vezess naplót, próbálj tudatos maradni és visszajelzést kérni másoktól. A másoktól érkező visszajelzések értékes betekintést nyújthatnak a viselkedésünkbe, és segíthetnek azonosítani a javítandó területeket. Fontos viszont, hogy olyan emberektől kérjünk visszajelzést, akikben megbízunk, és akik a mi érdekeinket tartják szem előtt. Azt is hangsúlyozza, hogy fontos, hogy őszinték legyünk önmagunkkal, és vállaljuk a felelősséget a tetteinkért.
9. Nem irigykednek mások sikerére
Amikor azt látod, hogy egy kollégád előléptetést kap, vagy hogy egy családtagod olyan házat vesz, amit te nem engedhetsz meg magának, az irigység érzései a felszínre törhetnek. Bár ez normális lehet, a mások sikereire való irigység érzése végül nehezteléshez vezet, ami elterelheti a figyelmed a saját utadról, a fejlődésedről és messze nem egészséges, mivel folyamatosan mérgezni fog belülről. A mentálisan erős emberek mások sikerét motivációként használják a saját fejlődésükhöz.
10. Nem adják fel az első kudarc után
Sok ember fél a kudarctól. Tudtad a választ az iskolában, mégsem jelentkeztél, nehogy rossz választ adj, azaz kudarcot vallj? Sokan mindenáron el akarják kerülni a kudarcot, ezért nem vállalnak kockázatot sem. Azonban szinte minden sikertörténet a kudarcok és a kitartás hosszú útjával kezdődik. Egyszerűen fogalmazva, akik sikeresek, azok a kudarcaikat a fejlődésük ugródeszkájának tekintik. Fel kell készülnöd arra, hogy a kudarc bekövetkezik…. Sokszor….. Ha megszokod a kudarcot, egy idő után már nem lesz ijesztő. És mindig figyelj arra, hogy legközelebb ugyanazt a hibát ne kövesd el.
11, Nem félnek egyedül lenni
A Tömegközlekedés vagy a rádió hangja az autóban, a munkahelyi beszélgetések miatt nagyon ritkán vesz minket körül teljes csend. Ezért ezafajta csönd akár zavaró is lehet, és ezt elkerülvén mindig kreálunk valami zajt magunk köré pl tévé, rádió , vagy valami ingert pl:, közösségi oldalak, online játékok, hírek…. pedig ilyenkor egy hatalmas lehetőséget szalasztunk el: önmagunkkal lenni, önmagunkra fókuszálni, megtalálni céljaiinkat és saját életünk értelmét. Ilyenkor érdemes kipróbálni pl meditációt vagy a mindfulnesst is, mert ezek elsajátítása egyaránt növeli az életminőséget, és segít abban, hogy megbarátkozzunk az egyedülléttel (ami nem egyenlő a magányosággal). Sőt, a meditáció bizonyítottan pozitív hatással van azokra, akik légzési nehézségekkel, daganatokkal, álmatlansággal, krónikus fájdalommal és kardiológiai problémákkal küzdenek..
12: Nem érzik, hogy a világ tartozik nekik bármivel is
Manapság sok gyerek úgy nő fel, hogy a szüleik minden apró sikerért megdicsérik őket. Persze az természetes, hogy a szülők piedesztára emelik gyermekeiket; azonban ha a szülők nem tanítják meg gyermekeiket a felelősségvállalásra, akkor ezek a gyerekek úgy nőnek fel, hogy azt hiszik, a világ tartozik nekik valamivel. Mi magunk is gondolhatjuk azt, hogy nekünk jár a legjobb ez és ez, pl a szabadság, hiszen milyen keményen dolgoztunk, a boldogság, hiszen milyen sok mindent tettünk érte, a szerelem, hiszen….
Sőt, valószínűleg te is mondtál már nehéz helyzetben lévő barátaidnak olyanokat, hogy: “Ne aggódj, most már biztos valami jó történik veled azok után, amin keresztülmentél”. Ehelyett viszont arra kellene őket rávilágítanod, hogy mit tehetnek meg saját magukért, ahelyett, hogy egyszerűen azt várnák, hogy az univerzum, a világ adjon nekik valamit.
A szerző ad néhány tippet, hogy ezt a fajta gondolkodást kiküszöböljük:
- Gyakorold az alázatot: Az alázat magában foglalja korlátaink és hibáink elismerését, valamint azt, hogy nyitottak vagyunk a tanulásra és mások visszajelzésére . Az alázatosság a nagyobb önismeret és a személyes fejlődés útját jelenti.
- Keresd meg azokat a tevékenységeket, amelyek örömet és flow-t hoznak az életedbe és amelyek összhangban vannak értékeiddel és céljaiddal.
- Maradj őszinte, hű és hiteles önmagadhoz és ne másokkal hasonlítsd össze magad.
13. Nem akadnak ki, ha az eredmények nem jönnek azonnal
Ha a várt siker nem azonnal következik be, sokan hajlamosak frusztrálttá válni,. Ezt bizonyítja egy 1972-ben készült tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire sikeresen tartják be újévi fogadalmaikat. Kiderült, hogy a résztvevők 25 százaléka már 15 hét után feladta fogadalmát. Egy 1989-es tanulmányban ez a szám mindössze egy hétre csökkent! A kérdés: miért nem tudjuk betartani az elhatározásainkat?
Először is, hajlamosak vagyunk irreális elvárásokat támasztani magunkkal szemben, és ha ezek az elvárások nem teljesülnek olyan gyorsan, ahogy gondoljuk, nagyobb valószínűséggel abba is hagyjuk, amit elterveztünk. Másodszor el kell fogadnunk, hogy a változás nem könnyű, hogy a cél eléréséhez kemény munkára és elkötelezettségre van szükség. Illetve ne gondolkozzunk mindent vagy semmi alapon, Jó, ha van egy hozzávetőleges elképzelésünk, de amikor nem sikerül elérnünk a célt például az előre jelzett nyolc hét alatt, ne adjuk fel vagy törjünk le. Ha valami később sikerül csak, vagy csak 80%san sikerül, sokkal jobb, mint hogy semikor vagy sehogy sem. A siker nem jön azonnal, és még az előrehaladás sem könnyen észrevehető, ezért akkor is folytasd a kemény munkát, ha nem látod azonnal az előnyöket.
Végső összefoglaló:
Ahhoz, hogy erősebb, sikeresebb lehess, először iktasd ki az életedből azokat a rutinokat és szokásokat, amik hátráltatnak , amik miatt megrekedtenek érzed magad és ismerd meg azt a 13 dolgot, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek és ez alapján alakítsd ki az életed. Figyeld a saját viselkedésed, történesekkel vagy másokkal kapcsolatos reakcióidat , figyelj az érzéseidre és arra, hogy mit üzennek neked, és vizsgáld meg a gondolataidat. Ha befelé nézel, megállapíthatod, mik a gyengeségeid, és dolgozhatsz rajtuk és így fogsz mentálisan erősödni.
A többi könyvösszefoglalót ezen a linken éred el