A legtöbb ember számára az élet a győzelemről vagy vereségről, sikerekről vagy kudarcokról szól. Ez a véges gondolkodásmód rövid távon eredményeket hozhat, de hosszú távon inkább visszafelé sül el. Ebben a könyvben Simon Sinek arra buzdítja az olvasókat, hogy más gondolkodásmódot fogadjanak el – játsszák a Végtelen játékot, amelyben lehetséges egy olyan új valóságot teremteni, amely egyidejűleg szolgálja az egyént, a szervezeteket, a közösségeket és az egész emberiséget.
Mit jelent a Végtelen Játék?
Simon Sineket e könyv megírásában James P. Carse professzor Véges és végtelen játékok című könyve ihlette. A professzor szerint az életben 2 féle játék létezik: Véges és Végtelen játékok.
A véges játék fő célja a győzelem. Az ilyen játékokra jellemző, hogy ismertek a játékosok; Fix idővonalak Vannak, amelyeknek van eleje, közepe és vége; Egyértelmű győztes a végén; előre egyeztetett célok/feltételek ,meghatározott szabályok Vannak és a szabályok megszegése esetén szankciókkal jár.
A végtelen játék fő célja a játék fenntartása. Az ilyen játékokra jellemző, hogy ismert és ismeretlen játékosok alkotják, akik jönnek és mennek;Végtelen időhorizont, fix végpont nélkül; Nincs győztes (csak folyamatos erőfeszítés a játék fenntartására);nincsenek rögzített célok/feltételek; és Nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a játékosok mit tehetnek/nem tehetnek (bár lehetnek általános paraméterek vagy normák).
A véges játékok akkor érnek véget, amikor az idő letelik, és a játékosok továbbmennek más játéktérre. A végtelen játékok a végtelenségig folytatódnak, a játékosok belépnek a játékba, majd kilépnek, amikor akaratuk vagy erőforrásaik kimerülnek.
Ha egyszer megszülettünk, akkor játékosok vagyunk. Az egyetlen választásunk az, hogy véges vagy végtelen gondolkodásmóddal akarunk-e játszani.” Amit még érdemes kiemelni , hogy bármilyen játékot válasszunk is, azt lehetetlen egyedül játszanunk. Társakra van szükségünk. Valamint a véges játszmát megnyerő hatalmat, rangokat és címeket nyer. Ezeknek azonban csak másokhoz viszonyítva van értelmük.
Minden társasjátéknak van egy leírása, amely tartalmazza a szabályokat, ez alapján játszuk. Ha sakkozunk, Monopoly-t játszunk, akkor egyértelmű szabályrendszer van, és a cél az, hogy mi legyünk az elsők. A sportok világában a cél az ellenfelek legyőzése, a célba érés, a legmagasabb pontszám vagy a legjobb idő elérése. Ezek véges játékok, ahol az én, a verseny és a győzelem iránti velünk született igényünk áll a középpontban.
Ha ezt a játékteret az üzleti életre próbáljuk kivetíteni, akkor azt látjuk, hogy jelenleg sok vállalkozás véges játékot játszik, amelyet a rövid távú piaci nyereség és a részvényesek igényei vezérelnek. Céljuk, hogy a mérhető eredmények szempontjából győztes vállalatot hozzanak létre. A tranzakciós vagy véges gondolkodásmód alkalmazása tömeges elbocsátásokban, etikátlan üzleti gyakorlatokban és a rövid távú nyereségre való összpontosításban nyilvánul meg. Nem csoda, hogy a Standard & Poor 500, azaz az USA 500 legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatának átlagos élettartama az 1950-es évek óta 70%-kal, 61 évről 18 évre csökkent. A véges gondolkodásmóddal működő vállalatokat a stabilitásra tervezték. Negyedéves eredményeket produkálhatnak, de nincsenek felkészülve a zavarok kezelésére. Ezzel szemben a végtelen játékot játszó vállalatokat úgy tervezték, hogy elfogadják a kiszámíthatatlan helyzeteket és alkalmazkodjanak hozzájuk.
Az üzleti élet ugyanis alapvetően végtelen játék, ismert/ismeretlen szereplőkkel, folyamatosan új szereplőkkel, akik belépnek a piacra és kilépnek onnan, nincsenek rögzített szabályok, sem egyértelmű kezdet és vég. Azok a szervezetek, amelyek végtelen gondolkodásmódot alkalmaznak – a hosszú távú célokra, a folyamatos fejlődésre és a pozitív hatás elérésére összpontosítanak -, nagyobb valószínűséggel lesznek hosszú távon sikeresek.
Véges és végtelen játékban gondolkodó vezetők
A véges játékok csábítóbbak, mert gyors, konkrét eredményeket adnak. Ezek azonban gyakran csak ideiglenesek. A végtelen játékok következetes erőfeszítést igényelnek, de sokkal kifizetődőbbek, mivel hosszú távon minden érintett fél számára jobb eredményeket hoznak. Emellett kielégítik azt az alapvető emberi igényünket, hogy biztonságban érezzük magunkat, gondoskodjunk azokról, akiket szeretünk, és hozzájáruljunk valami nálunk nagyobb dologhoz.
A végtelen gondolkodásmóddal való vezetés olyan, mintha úgy döntenénk, hogy jobb formába hozzuk magunkat, és a következetesség legyőzi az intenzitást. Ha úgy döntünk, hogy az egészségünkre összpontosítunk, akkor bizonyos hosszú távú életmódbeli döntéseket kell hoznunk, és olyan dolgokat kell előtérbe helyeznünk, mint az egészséges étrend, az alvás és a testmozgás. Hasonlóképpen, ha egy üzleti vezető azt szeretné, hogy egy szervezet hosszú távon egészséges legyen, akkor öt dologra kell figyelnie. Mindegyik gyakorlat önmagában is megállja a helyét, bár akkor a leghatékonyabbak, ha mind az 5 elem jelen van.
1, A végtelen gondolkodású vezetőket az Igaz Ügy vezérli, azaz egy még nem létező jövő meggyőző víziója. Az Igaz Ügynek 5 kritériumnak kell megfelelnie: legyen értelme, befogadó, szolgáltatásorientált, rugalmas és idealista dologért kell kiállnia.
Az Igaz Ügy egy világos jövőkép, amely nagyobb, mint az a szervezet, amelynek előmozdítását szolgálja, ez biztosítja a végtelen játékhoz szükséges hosszú távú motivációt, irányt és célt. Ez teremti meg az ügyfelek hűségét, hozza ki a legjobbat az alkalmazottakból, és erőt és hosszú életet ad a szervezetnek.
A vezetőknek az Igaz Ügy őrzőinek kell lennie, hogy csapataikat a helyes úton tartsák. Sajnos a szervezetek idővel gyakran szem elől tévesztik a céljukat, amikor a menedzsment gazdát cserél. Sinek olyan megoldásokat javasol, mint például: az Igaz Ügy írásban történő megőrzése, a megfelelő vezetők kiválasztása, akik képesek fenntartani a megfelelő gondolkodásmódot és értékeket. Azt is felveti, hogy az üzleti életben jelenleg tapasztalható rövidlátás a kapitalizmushoz való szélesebb körű hozzáállásunkban gyökerezik. Ma az üzleti élethez való hozzáállásunkat erősen befolyásolja Milton Friedman elmélete, miszerint a vállalkozásoknak maximalizálniuk kell a részvényesi értéket. Sinek szerint ez ahhoz vezetett, hogy egészségtelenül a rövid távú nyereségre és a részvényárfolyamokra összpontosítunk, a vállalatok hosszú távú egészségének rovására. Ezzel szemben Adam Smith, a közgazdaságtan és a kapitalizmus atyja végtelen gondolkodásmódot képviselt, és azt állította, hogy egy vállalatnak mindig a fogyasztók érdekeit kell előtérbe helyeznie.
A szerző Arra ösztönzi az olvasókat, hogy fogadják el a kapitalizmus eredeti, Adam Smith által 200 évvel ezelőtt kidolgozott változatát, és arra szólítja fel a vállalkozásokat, hogy:
– összpontosítsanak egy nagyobb cél szolgálatára, amely az embereknek a hovatartozás és az értelem érzését adja;
– úgy működjenek, hogy megvédjék az embereket, beleértve a munkavállalókat, a fogyasztókat és a környezetet; és
– termeljenek elegendő profitot, hogy legyen forrásuk a fenti 2 feladat további ellátására.
A profit soha nem lehet egy vállalkozás központi célja, mert ha csak az eredmény számít, akkor idővel valószínűleg az etika elhalványulásának lehetünk tanúi, azaz az emberek etikátlan eszközöket használnak a szigorú munkacélok teljesítése érdekében.
A szervezeteknek a Végtelen Játékban két pénzneme van: az akarat és az erőforrások. Míg az erőforrások a befektetőktől és az ügyfelektől származnak, az akarat a szervezeten belüli motiváció. Nehéz időkben a véges gondolkodású vezetők az embereket költségnek tekintik, és az erőforrásokat az akarat elé helyezik. Ezzel szemben a végtelen gondolkodású vezetők az akaratot helyezik előtérbe, és megértik, hogy a motiváció hajtja a szabadon felhasználható erőfeszítéseket és a kreativitást, ami a hosszú távú növekedés alapja.
2: Építsünk bizalmi csapatokat
Az Igaz Ügy nem elég. Nem építhetünk egy vízióra erős és bizalomteljes csapat nélkül. A vezetői szerep egyik alapvető szempontja az alkalmazottakról való gondoskodás. Ennek minden vállalkozás középpontjában kell állnia, mert ha az alkalmazottak törekszenek a vállalat Igaz Ügyére, és úgy érzik, hogy a szervezet fontos részei, akkor helyesen akarnak majd cselekedni.
Konkrétan, a jól teljesítő csapatokhoz két összetevőre van szükség: teljesítményre (ami a technikai kompetenciát jelenti) és bizalomra (ami a személyes jellemet jelenti – a képességet, hogy bízzunk másokban, és hogy bízzanak bennünk). A végtelen játékban gondolkodó vezetők mindkét elemet fejlesztik a csapataikban azáltal, hogy: biztonságos környezetet teremtenek, ahol az emberek kimondhatják félelmeiket/aggályaikat és megbeszélhetik a problémákat, szorgalmazzák a bizalmat és az optimális teljesítményt építő cselekvéseket, és fejlesztik a csapattagjaikat.
3: Tanulj a méltó riválisoktól
Fontos, hogy itt arra a fogalomra összpontosítunk, hogy mi számít méltó riválisnak. Ahelyett, hogy az ellenfelet vetélytársnak tekintenénk, inkább tekintsünk rájuk méltó riválisoknak, akik segíthetnek nekünk fejlődni , erősíteni a gyenge területeinket. Továbbá emlékeztetnek minket arra, hogy legyünk alázatosak és mozgékonyak, mert megmutatják, hogy mindannyiunk számára van hely a játékban, és végső soron a sport is jól jár, ha többen játszanak.
4: Rugalmasság megmutatása
Ha a szervezeted iránya már nem felel meg az Igaz Ügynek, legyél hajlandó drasztikus, alapvető változtatásokra, hogy visszatérj a helyes útra, még ha sokat is kell kockáztatnod. A végtelen gondolkodású vezetők elfogadják a változás bizonytalanságát és annak újdonságait, és arra használják fel, hogy inspirálják az embereket és megtartsák a szenvedélyt. Walt Disney mindent kockára tett, amikor otthagyta a Walt Disney Productions-t, mert más utat akart találni, hogy ne csorbuljon a saját Igaz ügye: azaz bárki számára elérhetővé tegye a fantáziák birodalmát. Így született meg Disneyland 1955-ben Kaliforniában.
5: Vezess bátran
A végtelen játékhoz bátorságra van szükséged, nemcsak ahhoz, hogy kockázatos lépéseket tegyél, hanem ahhoz is, hogy beismerd a hibáidat, megváltoztasd a nézőpontodat, és a belső és külső nyomással szemben is hű maradj az Igaz Ügyedhez. A végtelenül gondolkodó vezetőknek van bátorságuk azt tenni, ami helyes, ahelyett, ami könnyű.
Nagyon gyakran egy vezető állása forog kockán, és rendkívüli látásmódot igényel, ha kockázatot vállal egy ismeretlen jövőért, és ha egy olyan világot lát, amely túlmutat a társadalmi vagy kapitalista normák által előírtakon.
Amikor az Apple 1979-ben úgy döntött, hogy pivotál, ami veszélyeztette a vállalat stabilitását, Steve Jobs azt mondta: “Jobb, ha mi robbantjuk fel, mintha valaki más”.
A könyv ihletéül szolgáló eredeti mű szerzője, Carse professzor elmélete szerint az embereknek érdemes lenne átgondolniuk életüket és cselekedeteiket annak fényében, hogy melyik játéktípusba tartoznak. Az egyik kiemelkedő gondolata, hogy azok, akik a végtelen játékot választják az életük középpontjává, hajlamosak boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élni, mivel kevésbé vannak korlátozva merev szabályok által. Simon Sinek a vállalati és vezetési kontextusban alkalmazza ezt a gondolkodásmódot. Az “infinite game” a vállalatok és vezetők számára azt jelenti, hogy nem egy konkrét versenyt kell megnyerni, hanem hosszú távon fenntartható és értékes játékot kell játszaniuk a versenytársaikkal.
Végső összefolaló:
Mindkét könyv hangsúlyozza a fenntartható tevékenységek és az értékek kialakításának fontosságát. Az infinite game filozófiája szerint a folyamatos részvétel és a változás ösztönzése révén értéket teremthetünk, ami hosszú távon fenntartható. Továbbá kiemelik, hogy a hangsúlyt nem csak a célokra kell helyezni, hanem a folyamatos fejlődésre, tanulásra és a játék folytatására is. Az élet egy végtelen játék, és a részvétel öröme a folyamatban rejlik.
Az a vezető, aki megérti a véges és végtelen játékok közötti különbséget, képes lehet hosszú távú, értékalapú döntéseket hozni.
A többi összefoglalót ezen a linken éred el